A Paradise-iratok (Paradise Papers) néven kiszivárgott, 13,4 millió aktából álló adattömeg feldolgozásában az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumával (ICIJ) együtt világszerte 96 sajtó- és médiacég vesz részt, köztük Oroszországban a Novaja Gazeta szerkesztősége. Az érintettek reagálását a RIA Novosztyi és a TASZSZ hírügynökség ismertette.
Az iratok szerint a Szibur - amelynek részvényesei közé tartozik az amerikai szankciós listán szereplő Kirill Samalov, Vlagyimir Putyin veje és Gennagyij Tyimcsenko is - partnere a 31 százalékban Wilbur Ross amerikai kereskedelmi miniszter által birtokolt, Navigator Holdings Ltd. elnevezésű szállítmányozási cégének. A VTB és Gazprom pedig részt vett annak finanszírozásában, hogy Milner részesedést szerezzen a Facebookban és a Twitterben.
A dokumentumokból kiderül: a Marshall-szigeteken bejegyzett Navigator Holdings Ltd. egyik legjelentősebb partnere a Szibur, amelytől 2014 óta 68 millió dollár bevétele származott. Az ICIJ szerint Ross 2011-ben kezdett el beruházni a Navigatorba, majd 2012-től az igazgatótanács tagja lett. 2014-ben helyét Wendy Teramoto vette át, aki 2017-től a kabinetfőnöke a kereskedelmi tárcánál.
A minisztérium ezzel kapcsolatban azt közölte az oknyomozók konzorciumával, hogy a Navigator már azt megelőzően üzleti kapcsolatban ált a Sziburral, hogy Ross az igazgatótanács tagjává vált. A tárca szerint a jelenlegi miniszter sohasem találkozott Samalovval, Tyimcsenkóval vagy Leonyid Mihelszonnal, a Szibur főrészvényesével. A hivatalos érveléshez tartozik, hogy Ross nem vesz részt az óceánjáró teherhajókkal kapcsolatos ügyekben, és támogatja a Fehér Ház gazdasági büntetőintézkedéseit.
Az ügynek a szankciós vetület melletti másik pikantériáját a belga Le Soir napilap szellőztette meg, amely szerint a Navigator négy tankhajója a Szibur által cseppfolyósított földgázt (LNG) fuvarozza Uszty-Luga orosz kikötőből Antwerpenbe. A cikket ismertető TASZSZ idézte Vlagyimir Csizsov orosz EU-nagykövetet, aki szerint "legalábbis naivitás" arra számítani, hogy az amerikai LNG az európai terminálokhoz fog befutni, amikor Ázsiában jelentősen többet fizetnek érte.
A Le Soir cikke szintén említést tett arról, hogy az LNG-terminálok, amelyeknek elvileg az EU energiafüggőségét kellene csökkenteniük, a piaci törvények szerint működnek. Ezért azok nem az amerikai, hanem az annál olcsóbb orosz gázt fogadják, amely azonban így drágább, mintha csövön át érkezne.
Az ICIJ az iratrengetegből kibányászta, hogy a VTB 191 millió dollárt folyósított Jurij Milner DST Global befektetési alapjának, amivel hozzásegítette ahhoz, hogy 2011-ben részesedést szerezzen a Twitterben. Millner az oknyomozó konzorciumban részt vevő The New York Timesnak elismerte, hogy a VTB valóban részese volt az ügyletnek, ugyanakkor rámutatott, hogy cége orosz állami intézményektől csak 5 százaléknyi támogatást kapott. Mint mondta, a VTB passzív befektető volt, a vásárlást a DST Global bonyolította le, ezért a többségében állami tulajdonú bank a Twitterre semmilyen befolyást sem gyakorolt.
Millner emlékeztetett rá, hogy a VTB részvényei jelen vannak a londoni tőzsdén, és a banknak befektetései vannak a Szilícium-völgyben is.
A VTB az ICIJ újságíróinak szintén megerősítette részvételét a Twitter-bizniszben és közölte, hogy azóta haszonnal túladott már a részvényein. A VTB az állította, hogy kizárólag kereskedelmi bankként működik és üzleti döntéseit nem a politika motiválja.
Millner az oknyomozóknak kijelentette: az ICIJ megkereséséig nem tudta, hogy a Gazprom Invest holdingnak is részesedése volt a Kanton Services elnevezésű offshore cégben, amelynek támogatásával a DST Global 1 milliárd dollárral bevásárolta magát a Facebookba, mielőtt az 2012-ben belevágott volna részvényei nyilvános kibocsátásába. A Gazprom Investholding elismerte, hogy valóban ruházott be pénzt a Kantonba, de tagadta, hogy ehhez orosz tisztségviselőknek közük lenne.
A kiszivárogtatásokból az is kiderült, hogy Milner nemrégiben 850 ezer dollárt invesztált egy Cadre elnevezésű, nagyszabású ingatlanforgalmazási partnerkeresésre szakosodott startupba, amelynek alapítója Donald Trump elnök veje és tanácsadója, Jared Kushner.
Az ICIJ-feltárás arra is rávilágított, hogy áfa-elkerülési szándékkal egy sor orosz befolyásos ember az ír-tengeri Man-szigeten bejegyzett Appleby ügyvédi irodánál regisztráltatta magánrepülőjét. Közéjük tartozik Igor Suvalov miniszterelnök-helyettes és neje, valamint az orosz oligarchák közül a Rotenberg-fivérek, Oleg Gyeripaszka és Oleg Tyinykov.
Fény derült arra is, hogy 2008-ban első körben meghiúsult Roman Abramovics arra irányuló kísérlete, hogy 168 millió dollárért felvásárolja a Bermuda-szigeteken bejegyzett Russia Forest Products fafeldolgozó holdingot. A banánhéj az volt, hogy Abramovics letagadta a bermudai hatóságok előtt az ellene korábban folytatott eljárást. Az offshore céget végül az ügyvédek a Brit Virgin-szigetekre telepítették át, így létrejöhetett az üzlet.
A papírok rávilágítottak arra, hogy Vlagyimir Blockij kommunista képviselőnek több, a vagyonnyilatkozatában gondosan elhallgatott offshore cége van. De a feltárásban felbukkan Putyin egyik volt osztálytársa, az egyik legbefolyásosabb orosz ügyvéd, Nyikolaj Jegorov, a Gyeripaszkával rokonságban álló kormánypárti képviselő, Alekszej Jezubov, valamint a világ 37. leggazdagabb embere, Aliser Uszmanov is.
A legújabb offshore-botrány magyar szála:
Az offshore, a néhai Pharaon és Orbán bizalmasa
Nem szerepelnek magyar politikusok a legújabb offshore-botrányban - szóltak a szalagcímek reggel, ám ez nem teljesen igaz. És itt most nem Andy Vajna fideszes kormánybiztosra gondolunk, nem is a pesti szlengben Matolcsyék Kisebbik Bankja néven emlegetett MKB-ra, hanem Orbán Viktor bizalmasára, Nagy Istvánra, hazánk Svájcba akkreditált nagykövetére.