A kormány veszélyhelyzetet hirdethet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is - döntött az alaptörvény tizedik módosításával kedden délután az Országgyűlés.
Az MTI azt írja, a határozatot 136 igen, 36 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül fogadták el.
A parlament ugyancsak elfogadta - 136 igen, 45 nem szavazattal - az alaptörvény-módosítással összefüggésben a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
Mint ismert, a járvány miatti veszélyhelyzet több mint két évvel a meghirdetése után, a tervek szerint május 31-én megszűnt volna, de az új Alaptörvény módosítás után
Ezeket az alkotmány kilencedik, 2020 decemberében elfogadott módosítása tartalmazta, ez alapján a különleges jogrendnek csak három esete lesz: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet.
A most elfogadott, tizedik módosítást Varga Judit igazságügyi miniszter kezdeményezte május 3-án. Elsőként Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be a választások utáni elő kormányinfón, hogy készül az Alaptörvény újabb módosítása.
A fegyveres konfliktus fogalma alá sorolnak minden fegyveres összetűzést, például a polgárháborús konfliktust is. Humanitárius katasztrófának pedig háborús helyzetből, fegyveres konfliktusból vagy más okokból - például elemi csapás, természeti katasztrófa miatt - kialakuló, az emberi életet tömegesen veszélyeztető súlyos élethelyzet számít.
Az indoklás hangsúlyozza: különleges jogrend kihirdetésére kizárólag akkor van lehetőség, ha a szomszédos államban bekövetkezett eseményeknek ténylegesen van súlyos - különösen humanitárius, gazdasági - hatása Magyarországon, illetve ezen súlyos hatások bekövetkeztének veszélye reális.
A katasztrófavédelmi törvényben rögzítették, hogy a kormány a szomszédos országban fennálló háború miatt kihirdetett veszélyhelyzetben az élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonság, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat.
Délután négy órakor Orbán Viktor miniszterelnök szólal fel az Országgyűlésben, majd bemutatja kormányának tagjait, akik ezt követően esküt tesznek a plénum előtt.