Petíció, hogy a muszlim vallási ünnepekkor ne kelljen dolgozni Oroszországban

Állítólag a közép-ázsiai migránsokkal együtt az ország lakosságának 20 százaléka mohamedán hitű.

Minden ötödik oroszországi lakos muszlim

A petíciót kezdeményező Jurij Kurbanov szerint a Zarándoklat ünnepét (Eid al-Adha, vagy Kurban Bajram) és Böjtmegtörés ünnepét (Eid al-Fitr, vagy Uraza Bajram) azért kellene munkaszüneti nappá nyilvánítani, mert állítása szerint a közép-ázsiai migránsokkal együtt Oroszország lakosságának 20 százaléka mohamedán hitű.

Emellett rámutatott, hogy amíg az ortodox keresztényeknek a január 7-én megtartott karácsonnyal van ilyen szabad napjuk - noha az nem állami ünnep -, a muszlimok pedig nem tudják méltón megülni ezeket az ünnepeket, ha nem a Krímben, illetve az oroszországi tatár, baskír, adige, dagesztáni, ingus, csecsen, karacsáj-cserkesz vagy kabard-balkár köztársaságban élnek.

Alekszej Malasenko, a Moszkvai Carnegie Központ iszlámszakértője a lapnak nyilatkozva kijelentette, hogy Oroszország soknemzetiségű ország, ami következményekkel jár. Úgy vélekedett, hogy a muszlim többségű területeken engedélyezni kellene a szabadnapot az iszlám által előírt ünnepeken.

Precedens

A Nyezaviszimaja Gazeta úgy vélekedett, hogy a petíció precedenst teremthet a többi vallás képviselői számára, hogy megpróbálják tovább bővíteni a szövetségi szintű szabadnapok listáját. A lap kitért rá, hogy Jakutföldön a pogány nyárünnep, a burjátoknál és a kalmüköknél pedig a buddhista újév munkaszüneti nap.