7IGEN-es alternatív népszavazást kezdeményezett az Egységes Diákfront (EDF) a magyar oktatásról, ebben biztonságos módon online szavazásra is lehetőség nyílik. A személyes szavazás október 23-án indult, de a szervezet oldalán online is le lehet adni a voksokat, már 16 éves kortól is. Ez az első alternatív referendum hazánkban.
Az Egységes Diákfront részéről Gajzágó József nyilatkozott lapunknak. Interjú.
Pontosan mi a legfőbb célkitűzése a referendumnak, mi a kezdeményezés legfontosabb üzenete a közoktatás kérdéskörében?
Több, mint másfél éve tart az elmúlt időszak legnagyobb oktatási tiltakozási hulláma. Ez idő alatt a kormány mindent megtett azért, hogy elnémítsa az oktatás megreformálásáért küzdőket. Pedagógusokat rúgtak ki, bevezették a „bosszútörvényt” a nyári szünetben, átszervezték a tanév rendjét, előkészítettek egy jogszabályt, ami ellehetetlenítené a pedagógus szakszervezeteket, és minden oktatási népszavazási kérdést elutasítottak. Mindezek mellett pedig a valódi párbeszédtől teljesen elzárkóztak a döntéshozók.
Ezért is döntött úgy az Egységes Diákfront (EDF) és az aHang, hogy mi magunk valósítjuk meg a referendumot. A szavazás október 23-án indult és egészen október 30-ig le lehet adni a voksokat.
A 7IGEN-es alternatív oktatási népszavazáson hét kérdésben mondhatnak véleményt mindazok, akik elmúltak már 16 évesek. A kérdések az oktatás 7 legfontosabb problémájára világítanak rá. Ezen kérdések témakörei egyébként megegyeznek azokkal a kérdésekkel, amelyek tavasszal hivatalos úton is be lettek adva a Nemzeti Választási Irodának, és amit az NVB nyáron elutasított.
Milyen mozgástere, felelőssége, mulasztása van a kormányzatnak az ágazatban?
Az elmúlt 13 évben a kormányzat kétharmados többséggel rendelkezett. Ezt a hatalmat, ha a kormányzat jól használta volna ki, akkor ma már beszélgethetnénk arról, hogy közelítünk Finnország felé, de épp ellenkezőleg cselekedett az Orbán-kormány, olyan irányt mutatott az oktatásnak, ami folyamatosan ellehetetleníti a pedagógusokat és az oktatásban dolgozókat. A diákoknak folyamatosan romló körülmények között kell tanulnia, míg a pedagógusoknak is elvették a tanítási szabadságukat.
Hogyan, milyen módokon lehet szavazatot leadni? Biztonságosan zajlik a személyes adatok kezelése?
Online és személyesen is le lehet adni a szavazatok október 30-ig. Online az ELEVE applikáción, keresztül vagy webes felületen lehet szavazni. Az online szavazás mindösszesen pár percbe telik, azonban az azonosításhoz szükség van Ügyfélkapu-s hozzáférésre is. A szavazás menetéről minden információ megtalálható az alternatív népszavazás hivatalos honlapján, a 7IGEN.hu oldalon.
„Akinek nincsen ügyfélkapus hozzáférése, vagy személyesen szeretné leadni a szavazatát, ők az ország több mint 100 pontján megtehetik ezt.”
A személyes szavazáshoz nincs szükség ügyfélkapura, ott csak érvényes fényképes igazolvány és lakcímkártya kell, hogy nálunk legyen. A szavazópontok helyszínéről és nyitvatartásáról itt lehet bővebben tájékozódni. A személyes szavazás során is okoseszközökön zajlik a szavaztatás, több mint 1300 aktivista segíti népszavazás lebonyolítását.
Az adatkezeléssel kapcsolatban egy nagyon részletes tájékoztatót olvashatnak el azok, akik személyesen vagy online szavaznának. Mindenkinek a személyes adatait biztonságosan kezeljük, a szavazás során pedig nem kerülnek összekapcsolásra az azonosítások, valamint a leadott szavazatok.
Milyen konkrét eredmény, részvétel mellett tekinthető sikeresnek az alternatív népszavazás, miután lezárult a voksolás?
Már az első napon felemelő volt látni, hogy a szavazó sátraknál sorban állnak az emberek és véleményt nyilvánítanak. Emellett az a több, mint 1300 aktivista, aki nyolc napon keresztül segítette az ország első alternatív népszavazásának létrejöttét hatalmas visszajelzést adott nekünk is, hogy megéri továbbra is az oktatás javításáért kiállni és dolgozni.
Az első kérdés az oktatásban szükséges esélyegyenlőség megteremtéséről szól. Az Orbán-kormány immár csaknem 14 éve folyamatosan hatalmon van. Hogyan alakult az esélyegyenlőség kérdése ez alatt az idő alatt? Mely társadalmi csoportokat, földrajzi régiókat érint leginkább a lemaradás?
Az esélyegyenlőség hiánya már sokkal régebbre mutat vissza, de az elmúlt években az olló a nagyvárosban élők és a kisebb településen tanulók között folyamatosan csak nyílt. Azok alapján a statisztikák alapján, amik megtalálhatók – nagyon kevés lehetőség van ezeknek a felméréseknek az elkészítésére –, tisztán látható, hogy az ország kevésbé fejlett régióinak a leszakadása rohamosan nő. Viszont ezek az esélykülönbségek már beszivárogtak a nagyobb városokba is, ahol a tanárok folyamatos pályaelhagyása miatt egyre kevesebb intézményben tudják legalább a minimálisan elvárható körülményeket biztosítani a diákoknak.
A népszavazási kezdeményezés második kérdése a státusztörvényt, vagyis az úgynevezett "bosszútörvényt" érinti. Mi lehetett a kormány célja ezzel a nem túl jól sikerült törvénymódosítással? Valóban az ellenálló tanárokkal szembeni bosszú lenne? Vagy ezzel akarják elfedni az égető problémákat?
A státusztörvény egyértelműen bosszút akar állni az elmúlt másfél év tüntetéshulláma miatt. Sem a szakszervezet, sem a szakértők nem tudnak olyan pontot felmutatni, ami ténylegesen pozitív hatásokat tudna hozni az oktatásban. Az pedig már most látható, hogy a törvénymódosítás nem hozza el még a várva várt béremelést sem, sőt többen akár még alacsonyabb bért is kaphatnak januártól, mint korábban.
A referendum egyik problémafelvetése, hogy nincs önálló, szakmai alapokon nyugvó oktatási minisztérium. Óhatatlanul is felmerül a kérdés, hogy ez nem véletlen. Mi a kezdeményezők meglátása ezzel kapcsolatban?
Az elmúlt 13 év bebizonyította, hogy a kormányzatnak nem célja, hogy kritikus, gondolkodó, önálló döntéseket meghozni képes generációt neveljen.
Az oktatási ágazatnak szüksége van önálló és felelősséget vállalni képes minisztériumra.
Egy olyan intézményre, ahol a szakértőknek valós lehetősége van beleszólni az oktatási rendszer fejlesztésébe, ahol kutatni tudják a folyamatok eredményeit. Emellett fontos, hogy minden diák megkapja azt a figyelmet, amivel a leghatékonyabban tudja a tanulmányait elvégezni.
A közvélemény egy része szerint a sztrájkoló, tiltakozó pedagógusok csak a pénzüket keveslik, illetve a kormányzati propaganda is ezt igyekszik sugallani. Mit üzenne azoknak, akik ezt így gondolják?
A tiltakozások sokkal többről szóltak, mint a pedagógusok és az oktatásban dolgozók bérezése. Egy teljesen új felfogásra van szükség a rendszerben, ami valóban közösen van kidolgozva a pedagógusokkal, szakértőkkel figyelembe véve minden résztvevő érdekeit. A bérezés természetesen egy fontos kérdés, amíg a tanároknak az óráik után második, esetleg harmadik helyen is munkát kell vállalnia, hogy meg tudjon élni, addig nem tudja magából kihozni a maximumot az iskolában.
Mi várható a közeljövőben és hosszú távon, ha marad a jelenlegi helyzet, és az iskolák, óvodák közössége helyett továbbra is fentről nevezik ki az intézményvezetőket?
Az elmúlt másfél évben ez volt az a kérdés, ahol a legnagyobb eredményeket tudta elérni az oktatási mozgalom.
Pintér Sándorék sok helyen nem mertek oda ültetni az igazgatói pozícióba felülről kinevezett embereket.
Erre a legjobb példa a kőbányai Szent László Gimnázium, ahol bár megpróbálták ezt, de több száz diák, szülő és pedagógus tiltakozott ez ellen, végül ők nyertek és az iskolában egy olyan ember maradt vezető, aki valóban a tanulókat és dolgozókat képviselheti. Ahol össze tudnak fogni a diákok, a szülők és a tanárok, ott meg lehet akadályozni az Orbán-rendszer elnyomását.
A népszavazás kezdeményezői szerint Pintér Sándor alkalmatlan a köznevelés megszervezésére. Nem lehet, hogy nem is ezt a feladatot szánta neki a kormány?
Tavaly májusban, amikor a belügyminiszter megkapta a közoktatást is, akkor egyértelmű volt, hogy milyen szerepet szánnak neki.
Pintér Sándor azt a feladatot kapta, hogy állítsa meg a mozgalmat, amely hangosan és erősen mert fellépni a kormányzati politikával szemben.
Mi beleálltunk ebbe a harcba, ha együtt dolgozunk és erősek tudunk maradni, akkor meghátrálásra kényszeríthetjük ezt a kormányt, ehhez viszont minden, az ország jövőjét féltő emberre szükség van.
(Címlapkép: Egységes Diákfront/facebook)