Emlékezetes, a tavaly áprilisban még önálló véleménnyel és műsorkészítési mandátummal rendelkező Hír TV egyik stábjának sikerült beépülnie a fideszes Tilki Attila kampánycsapatába, és testközelből tapasztalhatta, hogy ezresével hoznak át ukránokat a határon - hogy aztán azok a Fideszre szavazzanak.
Nem árt felidézni, hogy Pintér Sándor belügyminiszter a választások idejére mind az ukrán, mind a szerb határon lazább ellenőrzést rendelt el, és más vasárnapokon egyébként nem működő átkelőket is megnyittatott. A Jobbik egyébként több visszaélést is feltárt akkor, a vásárosnaményi választókörzetben voltak olyan házak, ahová száz, vagy akár kétszáz ilyen embert is bejelentettek. De nemcsak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye felett gyülekeztek a baljós árnyak, a Bács-Kiskun megyei Csátalján egy disznóólba jelentettek be 8 embert, de talán a legdurvább példára Bácsbokodon bukkantak, ahol a választói névjegyzék szerint egy teljesen lakhatatlan, ajtó és ablak nélküli házból 167-en mentek el szavazni.
Az már akkor is mindenki számára világos volt, hogy ehhez nem volt elég néhány élelmes helyi lakos és fideszes aktivista összejátszása, a visszaélésekről legalább a települések jegyzőinek tudnia kellett.
A Kúria szerint megsértették a választás alapelveit, de ez nem elegendő ok az ismétléshez
A Hír TV Célpont című műsorában mutatták be, hogyan szállították szervezetten a fiktív magyarországi lakcímmel rendelkező ukrán-magyar kettős állampolgárokat határhoz közeli településekre, ahol leszavaztak - természetesen a Fideszre. A Célpont stábja beépült Kibl József, a kárpátaljai Tiszaújlak volt polgármesterének hálózatába. A férfi elmondta a rejtett kamerával felszerelt riporternek, hogy egyedül ő mintegy 1000 embert buszoztatott oda-vissza.
De nézzük, hogy több mint 10 hónappal később miként vélekedik minderről Pintér Sándor.
- "Milyen vádemelési javaslattal éltek és milyen ítéletek születtek azon hivatalnokok esetében, akiknek felelőssége a Legfőbb Ügyész szerint is felvethető az állampolgársági visszaélések ügyében?" (K/4410-es számú kérdés)
"A rendőrség minden olyan személlyel a leghatározottabban fellép, aki megsértette a törvényt. Általános nyomozó hatósági jogkörében a büntetőeljárást minden esetben a törvényeknek megfelelően megindítja, lefolytatja, és végrehajt minden törvényes eljárási cselekményt. A folyamatban lévő nyomozásokról a büntetőeljárás sikeres lefolytatása érdekében tájékoztatás nem adható. A vádemelésekkel és a bírósági ítéletekkel összefüggő kérdések nem tartoznak a Belügyminisztérium feladat- és hatáskörébe" - érkezett a konkrétumukkal teletűzdelt válasz, jegyezzük meg: 2019. február 20-án.
- "Milyen vádemelési javaslattal éltek és milyen ítéletek születtek azon szállásadók esetében, akik a Legfőbb Ügyész szerint valótlan tartalmú lakcímbejelentő lapokat állítottak ki olyan személyek részére, akik életvitelszerűen nem tartózkodnak az adott ingatlanban, hanem Ukrajnában élnek?" (K/4411)
Na, itt jön elő, hogy Pintér Sándor egy eredeti figurája a NER-nek: erre a kérdésre szó szerint ugyanazt másolta be, mint az előzőre. (Könnyebb értelmezés végett?!)
- "Hány fiktív magyar lakcímmel rendelkező ukrán-magyar kettős állampolgár lépte át az ukrán-magyar országhatárt a legutóbbi országgyűlési választások napján?" (K/4412)
"A rendőrség a határforgalom ellenőrzése során a rendőrségről szóló törvény alapján végzi az adatok rögzítését és kezelését. Az adatkezelés szigorúan célhoz kötött, csak azokra az adatokra terjedhet ki, amelyek kezelésére a rendőrség törvényi felhatalmazással rendelkezik. Ennek megfelelően az államhatár átlépésével kapcsolatban a lakcímmel összefüggő adatok semmilyen formában nem kerülhetnek rögzítésre, illetve a lakcím ellenőrzése nem tartozik a határforgalom-ellenőrzés végrehajtásához szükséges adatellenőrzés körében" - ez vajon a "nem tudom, de nem is nagyon érdekel" megfelelője?
- "Havi lebontásban hány új lakcímkártyát állítottak ki 2017. április 7-től 2018. április 7-ig Budapesten és a megyékben?" (K/4413)
Itt már elfogyhatott Pintér Sándor türelme, mert csak arról tájékoztatta az ellenzéki országgyűlési képviselőt, hogy e tárgyban a 2014-2018-as parlamenti ciklusban benyújtott K/20381. számú írásbeli kérdése kapcsán választ kapott.
Megnéztük, és kiderült, ez nem igaz. Mert bár Mesterházy Attila 2018. április 13-án is feltette ezt a kérdést, de a havi bontás akkor is elmaradt - és ugye, most is.
Az éves összesítés
A havi bontás azért érdekes, mert kifejezetten gyanús lenne, ha az új lakcímkártyák kiadása a választások közeledtével vált volna szignifikánsan gyakoribbá.
De ezt a titkot is megőrizte magának a belügyér.
(Címlap- és borítókép: Béli Balázs/Alfahír)