Szávay István zsidózós felvétele és Pócs János kazános videója aligha fognak a 21. századi magyar politikatörténet lapjaira aranyozott betűkkel felkerülni. A két ügy azonban arra mindenképpen jó, hogy egy rövid kis esettanulmány keretében elmélkedjünk egyet a közéleti felelősségre vonás felelősségvállalás témájáról.
A jobbikos országgyűlési képviselőről november végén közölt a kormánypárti média egy hangfelvételt, amelyben arról beszél, hogy egy szórakozóhelyen megütött egy zsidó nőt, aki lenácizta őt. Szávay azt nyilatkozta: a beszélgetés ezt követő részében világossá tette, hogy csak viccelt. Persze a propagandasajtóban közölt felvételen ez már nem szerepelt. Az otromba poénkodás nyilvánosságra kerülése után pár nappal a politikus lemondott minden parlamenti és frakcióban betöltött tisztségéről, nem sokkal később pedig parlamenti mandátumáról lemondott.
Pócs Jánosról március 21-én került elő egy videó, amelyen kazánba zár egy cigány férfit és alá is gyújt büntetésből, mert az "megivott egy féldecit". A fideszes képviselő szerencsétlenül járt alkalmazottja ki is mondja, hogy Pócs "haragszik a cigányokra" és "el is akarja égetni őket”. A politikus ezt annyival finomítja, hogy nagylelkűen csak azokat a romákat akarja elpusztítani, "akikre haragszik". Amikor számon kérték rajta az ügyet, elintézte annyival, hogy "viccelődés, ugratás" volt az egész.
Pócs János 10 nappal később még mindig az Országgyűlés tagja, a Mezőgazdasági Bizottság két albizottságának is elnöke. Mai nyilatkozata szerint esze ágában sincs lemondani semmiről, a Fidesz-frakcióban pedig fel sem merült, hogy ezt kellene tennie.
Ez idáig legfeljebb a két politikai közösség, illetve a két közszereplő közti minőségi különbséget jelezné, de külön cikket nem biztos, hogy érne. Csakhogy van itt még néhány körülmény, ami szintén nem egyezik a két sztoriban.
Szávay lemondását annak idején azonnal követelte a Mazsihisz és a zsidóság NER-kompatibilis képviseletének, az EMIH-nek a vezetője, Köves Slomó is. Pócs távozását az Országos Roma Önkormányzat ugyan sürgeti, ám
A meg nem történt ütésről szóló beszámoló miatt Szávay ellen rögvest feljelentést tettek őNERsége parlamentből kieshetetlen liberálisai, a Társaság a Szabadságjogokért pedig rögtön sietett elmagyarázni, hogy "a közösség tagja elleni erőszak garázda alakzata bántalmazás nélkül is megvalósulhatott", mert Szávay "minősíthetetlenül" fogalmazott – nem mellesleg egy magánbeszélgetés alkalmával.
Pócs János ellen viszont egyelőre kizárólag a náciállatlátszatbólnéppártosodott Jobbik tett feljelentést, amiért kazánba zárt egy cigány embert, aki világosan ki is mondja a videóban, hogy azért akarja elégetni őt, mert cigány. A TASZ büntetőjogi kreativitása ezúttal nem mutatkozott meg, közleményükben megelégedtek a költői kérdéssel, hogy "érdemes-e arra, hogy országgyűlési képviselő legyen egy olyan ember, aki (...) egy vele függőségi viszonyban lévő emberrel úgy viccelődik, hogy kazánba zárja és felgyújtja?" Hozzáteszik ugyan, hogy a videó "abszolút alkalmas az előítéletek fokozására" – de se közösség elleni erőszakról, se garázdaságról nem esik szó egy olyan felvétel kapcsán, amelynek a végén egy ember az életéért könyörögve ordít.
Szóval a helyzet az, hogy Pócs János ügye, és különösen annak utóélete messze nem csak a fideszes képviselőről és pártjáról állít ki fájdalmas szegénységi bizonyítványt – de úgy, ahogy van, az egész kettős, hármas, meg sokas mércétől átitatott magyar közéletről is.