A vádirat szerint az ügy elsőrendű vádlottja, T. Cs. a tulajdonában álló Quaestor-cégcsoporthoz kapcsolódóan elkövetett vagyon elleni - másik ügyben már vád tárgyát képező - bűncselekmények miatt úgy döntött, hogy a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó (QPT) Zrt. mint anyavállalat és egyik leányvállalata, a Quaestor Invest Kft. képviseletét színleg más személyre ruházza át.
O. B. másodrendű vádlott vállalta közreműködését, hogy őt a kft. ügyvezetőjeként, valamint a zrt. vezérigazgatójaként jegyezze be a cégbíróság a közhiteles cégnyilvántartásba, miközben a gazdasági társaságokat ténylegesen továbbra is az elsőrendű vádlott irányítja majd - írta az ügyészség, megjegyezve: a másodrendű vádlott iskolai végzettsége nyolc általános iskolai osztály volt, így nem rendelkezett megfelelő képzettséggel ahhoz, hogy irányítsa a Quaestor-cégcsoport anyavállalatát, illetve leányvállalatát. Ezen túlmenően egy törvényi kizáró ok miatt - büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt állt - emiatt nem is lehetett volna érvényesen vezető tisztségviselő.
A vád szerint továbbá a 2015. március 16-ára összehívott rendkívüli közgyűlésen módosították a QPT alapszabályát, hogy attól a naptól, határozatlan időre, önálló képviseleti joggal a másodrendű vádlott lett a zrt. vezérigazgatója. Időközben viszont a Magyar Nemzeti Bank feljelentésére megindult a nyomozás az úgynevezett Quaestor-ügyben.
"Mivel az ügy a kezdetektől rendkívül nagy médiafigyelmet kapott, így hamar nyilvánosságra került", hogy a Quaestor-cégcsoport irányítását az elsőrendű vádlott egy "strómannak" adta át. Az elsőrendű vádlott a közvélemény nyomása miatt kezdeményezte a változásbejegyzési kérelem visszavonását, így a közhiteles cégnyilvántartásba végül nem jegyeztek be valótlan tényt - tudatta közleményében Ibolya Tibor fővárosi főügyész.
A Fővárosi Főügyészség a két férfival szemben közokirat-hamisítás bűntette, valamint annak kísérlete miatt nyújtotta be vádiratát. A főügyészség a vádiratban a Fővárosi Törvényszéken indítványozta, hogy fontolják meg a már folyamatban lévő bűnügyhöz való egyesítést, mivel "a személyi összefüggésen túlmenően, több vádpont kapcsán a bizonyítás lefolytatása az ott folyamatban lévő büntetőeljárásban célszerű".
A Fővárosi Főügyészség Tarsoly Csabát és tíz társát korábban különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények elkövetésével vádolta meg; öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást rótt a 11 vádlott terhére. Ebben az ügyben Tarsoly Csaba, a cégcsoport vezetője és társai ellen indított büntetőper tárgyalása júliusban kezdődött a Fővárosi Törvényszéken.