Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elnöke felszólalásának elején hangsúlyozta, egy tudatos kormányzati stratégia eleme a lopakodó törvényalkotás, amely során egyéni képviselői indítványokkal, egyeztetések nélkül fogadnak el törvényeket.
A rabszolgatörvénnyel szerinte ennek a folyamatnak lett vége. A szakszervezeti vezető ezzel kapcsolatban elmondta azt is, a túlóra szabályozásának változását rosszul mérte fel a kormányzat, nem gondolták, hogy ez közös nevezőt fog biztosítani.
Történelmi eseménynek nevezte, hogy három konglomerátum tizenhárom szakszervezete nem egyetlen tüntetésre fogott össze, hanem létrehozott egy sztrájk előkészítő bizottságot, amelyben országos szinten tudják megszervezni az akciókat, mert anyagi, operatív alapot tesznek mellé.
„A szakszervezetek igazi fegyvere a sztrájk. A sztrájknak pedig épp itt az ideje!"
- fogalmazott Szűcs Tamás. (Amire az "Álljon meg az ország!" válasz érkezett a tüntetőktől. És ha meg az áll az ország, akkor talán egy kicsit elgondolkodnak azok, akiknek a hülyesége miatt állt meg – fűzte hozzá a PDSZ elnöke).
Ezután a szocialista Varga László következett, aki közölte, rendkívül dühös, mert a kormány több jogszabályon keresztül hadat üzent a magyar igazságszolgáltatásnak, és megtámadta a magyar munkavállalókat, mikor az érdekeikkel ellentétes jogszabályokat fogadott el. A honatya szerint most a Fidesz adott egy választ a kivándorlásra, az itthon maradtakat akarják agyon dolgoztatni. Erről szól a rabszolgatörvény – vélekedett.
Felidézte azt is, hogy a törvénymódosítást a jogszabályokkal ellentétes módon fogadták el.
„Bizonyos szempontból történelmi pillanat ez, a magyar parlamentarizmus a korábbi formájában megszűnt létezni Magyarországon”
- mondta el.
Varga Lászlónak példa nélkülinek nevezte azt az egységet, amivel az ellenzék fellépett a rabszolgatörvénnyel szemben, de példa nélkülinek tartja azt is, hogy a szavazás napján a parlamentbe „bejött az az ember pöffeszkedni, aki magát köztársasági elnöknek hívja, és az is szégyen, hogy ma aláírta azt a jogszabályt”.
Kifejezte abbeli reményét is, hogy ma már minden ellenzéki számára világos, egymásra vannak utalva, együttműködés nélkül a magyar demokráciát nem lehet visszaállítani.
„Azt tudom mondani Jakab Péternek, és minden ellenzéki barátomnak, nem azt fogom nézni, honnan jöttetek, hanem azt, hogy merre tartunk együtt”
- fogalmazott a szocialista politikus.
Jakab Péter szerint kiderült, „a Fidesznek van egy pártkatonája, de az országnak nincs köztársasági elnöke”. Úgy látja, nem lehet az köztársasági elnök, aki aláír egy olyan törvényt, amelyet a munkavállalók 83 százaléka ellenez.
„Kósa Lajos sakkot adott ennek a nemzetnek, Áder János meg mattot, de én azt mondom, söpörjük le a narancsos bábukat erről a tábláról, és kezdjünk egy új játszmát együtt”
- fogalmazta meg üzenetét a jobbikos politikus
Úgy látja, ma már az egész országra érvényes a „Sorsod Borsod” szlogen, mert az egész országban a kilátástalanság az úr.
„Maradjak, és dolgozzak éhbérért, vagy menjek nyugatra, mert nekem is csak egy életem van?”
- mutatott be egy tipikus magyar dilemmát.
Jakab Péter furcsának nevezte, hogy mielőtt törvénytelenül megszavazták volna a rabszolgatörvényt, a kormánypártok módosították a gyülekezési törvényt is, gyakorlatilag politikai utasításra a rendőrség bármilyen különösebb indok nélkül feloszlathat bármilyen tüntetést. „Mára kiderülhet, mitől féltek akkor” - magyarázta.
Felidézte az egyik kormánypárti vádat is, miszerint Soros György áll a rabszolgatörvény elleni megmozdulások mögött.
„A Fidesz szerint az, aki kijön tüntetni, mert nem akar éhen dögleni a saját hazájában az közönséges sorosbérenc. De az a sorosbérenc, aki 100 ezer forintér gürcöl a sor mellett, vagy az a sorosbérenc, aki 30 évvel ezelőtt Soros György pénzén beült a parlamentbe, és azóta ott élősködik a nép nyakán, és úgy szavaz meg rabszolgatörvényt, hogy ő még egy percet sem dolgozott?”
- tette fel a nagy kérdést Jakab Péter.
A Jobbik politikusa megszólította a kormánypárti képviselőket: ne bújjanak Soros György és a rendőrök mögé, hanem azonnali hatállyal vonják vissza a rabszolgatörvényt, azonnali hatállyal vonják vissza a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt, garantálják a független közmédiát, és csatlakozzunk az Európai Ügyészséghez.
„Ha pedig erre a magyar kormány nem hajlandó, akkor jöjjön az általános sztrájk, álljon meg az élet az országunkban, hogy visszakapjuk az életünket”
- szögezte le.
(Címlap- és borítókép: rabszolgatörvény elleni tüntetés Miskolcon - fotó: Béli Balázs / Alfahír)