Újfajta bankszámlával kapcsolatos csalássorozatra derült fény a napokban a Békés megyei Gyulán. Egy olvasónk mesélte el a történetét, igaz, információink szerint csak ebben a városban több sértettje is van a szisztematikusan végrehajtott és nemzetközi szállakkal is bíró bűncselekménynek.
Szóval, a névtelenséget kérő olvasónkat, akit az egyszerűség kedvéért Istvánnak fogunk hívni, alig egy hete a délutáni órákban hívták a +361 447 7777-es telefonszámról az OTP Bank nevében. Arra hivatkoztak, hogy egy kecskeméti IP címről valaki az ő számlájáról próbál fizetni az eMAG oldalán. István elmondása szerint a beszélgetés hiteles volt, a telefonáló megkérdezte, hogy ő próbált-e vásárolni, amire olvasónk jelezte, hogy nem.
"Kérdeztem, hogy honnan tudja, hogy az én számlámról próbálják leemelni a pénzt, mire azt a választ kaptam, hogy mivel rengeteg a csalás, és a CIB Bankot is 400 millió forintra büntették meg emiatt, van egy biztonsági rendszerük, ami bizonyos összegeknél, bizonyos weboldalakról történő vásárlás esetén jelez"
- elevenítette fel a történetet.
A telefonáló "banki asszisztens" azért azt javasolta, hogy egy biztonsági programot kell lefuttatni a számlán, amihez telepíteni kell az AnyDesk alkalmazást (ez egy olyan teljesen legális és hasznos alkalmazás, amivel távolról, akár a világ másik feléről is kapcsolatot lehet biztosítani a számítógépek között, például karbantartás céljából – a szerk.).
Azt ígérték, hogy a vizsgálat során kiderül, történt olyan pénzmozgás a számlán, amit nem ő indított, az összeget a bank kártérítésként vissza fogja adni.
"A telefonáló először azt mondta, állítsam át a napi limiteket a kártyámon, ha mégis visszaélnének a csalók, ne tudjanak sok pénzt leemelni. Közben tájékoztatott arról, hogy csalók e-mail-ben és sms-ben keresik meg az ügyfeleket, így jutnak kártyaadatokhoz. Telepítettem a programot, közben folyamatosan tájékoztattak, hogy éppen hány százaléknál jár a biztonsági program futtatása"
- mesélte István.
A csaló közben olyan kérdésekkel tartotta fent a látszatot, mint például, hogy István akart-e a 600.000 forintot elutalni előző este 11 óra körül. Közben azzal biztatták olvasónkat, hogy a rendőrség is élesben vizsgálja azt az IP címet, amiről az eMAGos vásárlást akarták elindítani.
"Ezután közölte velem a férfi, hogy létrehoznak egy biztonsági számlaszámot, ahova a pénzem átkerül 2 órára, majd onnan automatikusan visszautalják, ha mindent rendben találnak a számlámon"
- folytatta a sértettünk, igaz, a telefonban már jelezték neki, inkább most legyen 1-1,5 óra kellemetlenség, mint hogy később esetleg a csalók hozzáférjenek a pénzéhez. Az "ügyintézés" során egyébként annyira figyelmes volt az álbanki alkalmazott, hogy szólt Istvánnak, nyugodtan csinálja a dolgát a kihangosított telefon mellett - tájékoztat, ha van új fejlemény.
Miközben zajlott a "vizsgálat", egyszer még azt is elmondta, hogy a rendőrök már majdnem bemérték a fent hivatkozott IP címet, de kell még nekik 15-20 perc.
A harapófogó bezárult: utalás egy biztonságos számlára
"A csaló a beszélgetés utolsó 20 percében mondta meg a számlaszámot (ez egyébként egy Raiffeisen-számlaszám volt - a szerk.), nevet és közleményt, ahova a számlámról az első részletet kellett utalni, ez 1.050.000 forint volt, majd 10 perc elteltével a második, 1.200.000 forintos részletet. Miután megtörtént az utalás, egyre sietősebben tájékoztatott, hogy 15-20 perc múlva fogok kapni egy új jelszót és azonosítót a banktól, töröljem a banki applikációt, és telepítsem újra. Valamint bankzártáig egy ügyintéző fog keresni, időpont-egyeztetés céljából, hogy mikor tudok bemenni a bankba aláírni a jegyzőkönyvet. Kérdeztem, hogy ha nem érkezne meg a pénz, a fenti telefonszámot hívjam-e. Mondta, hogy ne, hanem az OTPdirekt telefonszámát, amit fejből azonnal mondott is. A hangja végig magabiztos volt, udvariasan beszélt, egyedül a hívás vége felé kezdett picit kapkodva, a szavamba vágva beszélni. Még arra is megkért, hogy értékeljem a bank munkáját 1-10-ig. A háttérben hallottam egy női hangot, szintén banki tranzakcióról beszélt"
- mesélte el István a körülményeket.
Annyira meggyőző volt minden, hogy csak akkor kezdett el gyanakodni, amikor már 30-40 perc elteltével sem érkezett meg az ígért kód. Ekkor felhívta az OTP-t, elmesélte, mi történt, és elmondása szerint az operátor már tudta, kit kell kapcsolni... Itt már tudta, hogy csalás volt az egész hívás. István ezután egyből feljelentést tett a rendőrségen is, úgy tudjuk, az ügyben már a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálódik, bevonva az Interpolt is.
Az Alfahír az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) egyébként megtudta,
Közöttük van olyan, aki 150 000 forint körüli összeget utalt át a csalóknak, és olyan is, aki közel 12 000 000 forintot. A bankokkal kapcsolatos telefonos csalások pár hónappal ezelőtt jelentek meg Békés megyébe - közölték, ugyanakkor arra a kérdésünkre nem válaszoltak, hol tart a nyomozás (a 24.hu cikke szerint az érintett bankok is jelezték a visszaéléseket a rendőrség számára). Így azt sem tudtuk meg, hogy az elmúlt hónapokban sikerült-e már valakit meggyanúsítani az ügyben, de nincs megerősítve azt sem, hogy esetleg külföldiek állhatnak a bűncselekmény mögött.
Válaszukban egy szeptember 3-ai közleményüket is mellékelték, abban azt írták, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást folytat csalás elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen személyekkel szemben, akik magukat különböző bankok alkalmazottainak kiadva, hivatalosnak látszó banki telefonszámról - melyet egy program segítségével generálnak -, azzal kerestek/keresnek meg magánszemélyeket, hogy a bankszámláikon gyanús pénzmozgást észleltek, többségében online vásárlások kezdeményezésére (pl: eMAG) hivatkozással. Egyben arra kérik az állampolgárokat, amennyiben a leírt módszerrel találkoznak, tegyenek bejelentést a lakhelyük szerinti rendőrkapitányságon.