Rétvári Bence azt mondta: 2010 óta Magyarország mind a nyolc régiójában jelentősen nőtt az egy főre jutó éves bruttó jövedelem, a növekedés átlagos üteme országos szinten meghaladja a 40 százalékot. Külön pozitívumként értékelte, hogy a kevésbé fejlett régiókban - magyarán az ország keleti felében - nagyobb volt a növekedés, ezzel a régiók közötti különbségek érezhetően csökkentek.
Kiemelte: 2010-hez képest tavaly már a főváros és vidéki települések között is jóval kisebb volt a különbség.
Szerinte ezt mutatja az az adat is, amely szerint tavaly már 10 százalékkal kisebb volt a különbség a leggazdagabbnak számító budapesti és a legszegényebbnek számító, észak-alföldi régió között.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az észak-alföldi régióban az egy főre jutó éves bruttó jövedelem hét év alatt 42 százalékkal nőtt, ezzel a terület négy régiónál is gyorsabb ütemű fejlődést mutat.
Az államtitkár részletezte: 2010-hez képest a legnagyobb mértékben, 12,6 százalékkal az észak-alföldi régióban nőtt a foglalkoztatási ráta, sőt, itt nőtt a legnagyobb mértékben, az országos átlagot is meghaladva, 14 százalékkal a gazdaságilag aktívak aránya. Mindezek mellett az Észak-Alföldön 25 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, ami szintén meghaladja az országos értéket, és a régiók között a legmagasabbnak számít.
Úgy folytatta: Magyarországon jelenleg a korábbiakhoz képest "elképzelhetetlenül magas" a foglalkoztatottság és rekord alacsony szinten van a munkanélküliség, szerinte pedig a Fidesz által létrehozott
"munkaalapú társadalom látható életszínvonalbeli emelkedést és országos kiegyenlítődést mutat".
Azt is hangsúlyozta, hogy az országban az elmúlt években a nemek közötti bérkülönbség is egyértelműen csökkenő tendenciát mutat, nyolc év alatt eltűnt a férfiak és nők közötti bérkülönbség ötöde.
Arról már nem beszélt a KDNP-s politikus, hogy a nagy csinnadrattával beharangozott közeledésbe vajon mennyire játszott bele a nyugati régiók fokozatos gazdasági lassulása, visszacsúszása. Azt se nagyon sikerült kifejtenie, hogy a rekord alacsony munkanélküliséghez pedig mennyiben járult hozzá, hogy a képzett, fiatal magyar munkaerő százezrével hagyja el az országot, így a hazai és multinacionális vállalkozások kénytelenek minden itthon maradót alkalmazni, aki csak a kezük ügyébe akad.
Mi ezekről is szívesen olvasnánk egy valós KSH-statisztikát...
(Fotó: Béli Balázs / Alfahír)
Eurostat felmérése: a magyarok a második legszegényebbek az EU-ban
Az életszínvonalat tekintve csak Bulgáriában rosszabb a helyzet, ott 54 százalékos az a mutató, míg Horvátországban szintén 62 százalék. Romániában 2015-ben - amikor Magyarország 63 százalékon állt - az AIC 58 százalékos volt, 2017-re már 68 százalékra nőtt, vagyis már Románia is lehagyja hazánkat.