Az Európai Bizottság elemzése alapján az év elején erős növekedést mutatott a magyar gazdaság, azonban az orosz-ukrán háború miatt a megdráguló import, a kereskedelmi fennakadások és a magasabb kockázati prémium visszafogják a magyar gazdaság növekedését, emelik az inflációt és rontják a külső egyensúlyunkat.
A Portfolio.hu elemzésében a testület előrejelzése nem tér ki rá, de az idei 3,6 százalékos éves átlagos GDP-növekedést nehéz úgy kikeverni, hogy a hátralévő három negyedévben ne legyen recessziós időszak.
A Bizottság szerint a háztartások fogyasztása lassulni fog miután az év eleji jelentős kormányzati stimulusok (13. havi nyugdíj, szja-visszatérítés, fegyverpénz) hatása kipörög és a magasabb infláció csökkenti a vásárlóerőt. Az áremelkedés kapcsán úgy vélik, hogy az idén átlagosan 9 százalék lehet az infláció, majd ez jövőre 4,1 százalékra csökkenhet.
A Bizottság azzal a technikai felvetéssel élt, hogy az árstop intézkedéseket a magyar kormány nem hosszabítja meg.
A háború tovább lökte az amúgy is magas energiaárakat, emiatt a folyó fizetési mérlegünk hiánya a GDP 5,5 százaléka lehet, ezen belül csak az energiaszámla növekménye a nemzeti össztermék 3 százalékát teheti ki. 2023-ban a deficit a GDP 3,5 százalékára csökkenhet, ami annak köszönhető, hogy alacsonyabb energiaárakkal számol a Bizottság.
Brüsszelben úgy gondolják, hogy a magyar rezsicsökkentés hosszútávon fennmarad majd, a teljes előrejelzési horizonton, vagyis 2023 végéig nem várnak ebben változást. Ez ugyanakkor a háború kimenetelének függvénye is lehet, mivel kiemelik, hogy a földrajzi közelség és az erősebb kereskedelmi kapcsolatok miatt Magyarország erőteljesebben kitett a negatív hatásoknak.
Az Európai Bizottság szerint további intézkedések nélkül nem fog teljesülni a kormány 4,9 százalékos GDP-arányos hiánycélja. Az idén 6 százalékos deficittel számolnak, majd szerintük jövőre csökkenhet 5 százalék alá, az idei terv szintjére a hiány. Ez részben az év elején végrehajtott kormányzati kiadásoknak, illetve a magasabb energiaszámlának köszönhető.
A rezsicsökkentés fenntartása jelentős veszteségeket okoz majd a többségében állami tulajdonú közműszektornak
- emeli ki az előrejelzés.
Azzal számolnak, hogy tőkejuttatásként 2022-ben a GDP 1,1 százalékát (mintegy 700 milliárd forintot), jövőre pedig további 0,7 százalékát kell a szektornak biztosítani a költségvetésből.
A költségvetési politika kapcsán továbbra is komoly kockázatokat lát a Bizottság a nominális GDP-növekedés bizonytalansága, az erős kiadási nyomás és amiatt, hogy bizonytalan, milyen válaszokat ad a kormány a magas energiaárakra.