A kormánytöbbség azért kezdeményezett parlamenti szavazást az általa hatalomra juttatott kormányfő ellen, mert nem volt hajlandó lemondani, miután a kormányprogram végrehajtásának késésére hivatkozva megvonták tőle a politikai támogatást.
Az alkotmány szerint három napnak kell eltelnie a bizalmatlansági indítvány parlamenti ismertetése és megszavazása között. A "Romániát nem lehet kisajátítani, megvédjük a demokráciát, a románok szavazatát" című előterjesztésről és a Grindeanu-kabinet sorsáról szerdán szavaznak a román parlamentben.
A bizalmatlansági indítvány előterjesztői az alkotmányt idézve leszögezik: a román nép nemzeti szuverenitását választott képviselőin keresztül gyakorolja, azt egyetlen személy vagy csoport sem sajátíthatja ki.
Miután a parlamenti többséget birtokló, a kabinet tevékenységével elégedetlen PSD-ALDE szociálliberális koalíció megvonta támogatását a kormánytól, annak 27 tagja közül 25 lemondott. Csak maga a miniszterelnök, Augustin Jianu távközlési miniszter és a hozzájuk csatlakozott Victor Ponta volt kormányfő, vagyis "az úgynevezett Ponta-Grindeanu-Jianu-kormány" hiszi azt, hogy a választók akaratát semmibe véve, saját nevében kormányozhat - érvelnek a bizalmatlansági indítvány előterjesztői.
A PSD-ALDE koalíció szerint a "demokratikus szabályokat felrúgó, felelőtlen, önkényes eljárással szemben" a parlamentnek kötelessége fellépnie, és legitim kormányt állítania az ország élére.
Közben Grindeanu, aki Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök megalapozatlan hatalmi önkényének tartja az eltávolítására irányuló döntéseket, felmentette tisztségéből vasárnap a regionális fejlesztési minisztérium 12 második vonalbeli tisztségviselőjét, hogy a tárca - Dragneához hű - vezetője, a még tisztségben lévő Sevil Shhaideh kormányfőhelyettes ne tudja "politikai célokra" használva hirtelen szétosztani a mindeddig visszatartott csaknem félmilliárd eurónyi fejlesztési alapokat.
Grindeanu - eljárási szabálytalanságokra hivatkozva - nem jelent meg a parlament előtt, amikor ott az ellene beterjesztett bizalmatlansági indítványt olvasták fel. Nem voltak jelen a jobbközép ellenzék képviselői sem, akik - Traian Basescu volt államfő szavai szerint - távol akarják tartani magukat a szociáldemokrata "klánok" közötti leszámolástól.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) törvényhozói, akik adott esetben a mérleg nyelvévé válhatnak, szintén távol maradtak a vasárnapi parlamenti üléstől. A Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) szombati kolozsvári ülése után Kelemen Hunor szövetségi elnöke úgy nyilatkozott, az RMDSZ nem kíván beavatkozni a román kormánykoalíción belül kialakult konfliktusba, és csak közvetlenül a szerdai szavazás előtt dönt arról, hogy megszavazza-e a koalíció pártjai által saját kormányuk leváltására kezdeményezett bizalmatlansági indítványt.