A számítógépes szimulációkkal felvázolt legrosszabb forgatókönyv szerint az Antarktisz nyugati részének drasztikus olvadása 64-114 centiméterrel emelné a globális tengerszintet 2100-ra, ami jelentősen meghaladná az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) legutóbbi, 2013-as előrejelzésében megjelölt 18 centiméteres emelkedést.
A legrosszabb forgatókönyv szerint - ha a levegő és az óceánok melegedése folytatódik - az antarktiszi jégolvadás 13 méterrel növelné a tengerek szintjét 2500-ig. A tanulmányt vezető Robert DeConto, a Massachusettsi Egyetem klímakutatója ugyanakkor rámutatott, hogy ezek csupán átlagértékek, és a földrajzi adottságoktól függően a mutatók akár tovább is emelkedhetnek a világ különböző pontjain.
Az IPCC 2013-as előrejelzése a víz hőtágulását, a gleccserolvadást és a grönlandi jégtakaró olvadását nevezte meg a globális tengerszint-emelkedés legfőbb befolyásoló tényezőiként.
DeConto tanulmányának érdekessége, hogy a szakember nem csupán a jégtakarókat alulról és felülről olvasztó meleg víz és a meleg levegő hatásait vette számításba, hanem azt is, hogy a gleccserek tengerrel érintkező szélei egyszerűen összeroppanhatnak a jég súlya alatt, felgyorsítva a gleccserek visszahúzódását, ami hozzájárul a tengerszint-emelkedéshez.
[fb_pages_codes:econation]