Demokráciában nem lehet követendő hagyomány, ha valaki egy diktatúra ellen egy másik diktatúra elkötelezett híveként harcolt - szögezte le a történész azzal kapcsolatban, hogy a közelmúltban vita bontakozott ki a szegedi Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium elnevezéséről.
Vincze Gábor emlékeztetett arra, hogy Ságvári Endre a második világháború időszakában a Moszkvából irányított Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja, majd középvezetője volt. A pártnak deklarált célja a fennálló államrend megdöntése volt.
A Kádár-korszak utolsó évtizedét leszámítva kötelező dogma volt, hogy csak egy maroknyi magyar kommunista szállt szembe Hitlerrel, holott a valóságban a magyar antifasiszta harcnak voltak demokratikus, polgári résztvevői is. Így például Bajcsy-Zsilinszky Endre és a hozzá kapcsolódó katonai ellenállás, Kiss János altábornagy, vagy Tartsay Vilmos - mondta a szakember.
De még a kommunisták körében is voltak olyan szerveződések, amelyek nem fogadták el a sztálinista vonalat, a moszkvai irányítást, ilyen volt Demény Pál és Weisshaus Aladár csoportja. Jellemző, hogy mindketten az 1945-ös "felszabadulás" után nem sokkal börtönbe kerültek - tette hozzá a történész.
Nincs pontos információ arról, hogy Ságvárinak mi lehetett a véleménye például az 1939-es, Kelet-Európát szovjet és német érdekszférára osztó Molotov-Ribbentrop-paktumról, ami többek között Lengyelország szovjet-német felosztásához és a három balti állam sztálini Szovjetunió általi bekebelezéséhez vezetett. De miután Ságvári ezt követően lett a párt tagja, feltehető, hogy azonosult ezzel a diktatórikus, a nemzeti önrendelkezést semmibe vevő politikával, aminek egyenes folytatása volt a jaltai világrend, benne Magyarország évtizedekig tartó szovjetizálása - magyarázta a szakember.
Ságvári tragikus halála, az, hogy az ország német megszállásakor magyar detektívekkel vívott tűzharcban vesztette életét, nem homályosíthatja el azt a tényt, hogy hithű sztálinista volt, ezért semmi ok arra, hogy egy demokratikus országban példaképként állítsák a fiatalság elé - szögezte le Vincze Gábor.
A történész szerint szovjet mintákat, például Oleg Kosevoj és Zója, a partizánlány hazug legendáját követte Ságvári Endre magyarországi kultuszának kialakítása és ennek részeként 1955-ben a szegedi gimnáziumra ráerőltetett névadás.
Az 1956-os forradalom alatt és után azonban néhány hónapig Hunyadi János nevét viselte az intézmény, ami egy lehetséges megoldás lehet ma is, ha vállalható hagyományt keresnek az érintettek - tette hozzá.
A Ságvári-gimnázium elnevezéséről Szávay Istvánnak, a Jobbik alelnökének felvetésére bontakozott ki vita. A napokban Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára egy képviselői kérdésre adott válaszában közölte, hogy megváltoztatják az iskola elnevezését, mert egy demokratikus országban nem lehet példakép, aki diktatúra kiépítéséért harcolt. A gimnázium új névadóját a helyi közösség szempontjaira tekintettel találják meg.
Az államtitkár a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalására hivatkozott, amely szerint Ságvári Endre neve a kommunista áldozatvállalás jelképe lett, ezért közterület elnevezésére róla nem ajánlott.