Az Iszlám Állam elleni harcban az iraki kormány 2014 júniusában az ENSZ tagállamaihoz fordult segítségért. Az Országgyűlés kormánypárti és DK-s többsége által 2015-ben elfogadott javaslat egy maximum 150 - váltási időszakban 300 - katonából álló magyar kontingens iraki állomásoztatásáról szólt, 2017. december 31-ig tartó mandátummal.
Egy gesztus Moszkvának, egy Washingtonnak, egy másik pedig Brüsszelnek
Az Országgyűlésnek szerdán benyújtott határozati javaslat szerint egy legfeljebb 200 - váltási időszakban 400 - fős, a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingenst állomásoztatna az Iraki Köztársaság területén a Magyar Honvédség, a kontingens partnerképesség-építési, katonai segítségnyújtási és tanácsadási, őrző-védő és csapatkísérő feladatokat látna el.
Simicskó István honvédelmi miniszter a javaslat általános indoklásában felidézte: az Iszlám Állam nevű szélsőséges szunnita terrorszervezet 2014-ben jelentős nagyságú területeket hódított meg Szíria keleti és Irak észak-nyugati, szunniták által lakott részén. A konfliktus miatt mintegy hárommillió ember vált "belső menekültté", továbbá legalább 220 ezren hagyták el az országot. Hozzátette: az Európai Uniót is elérő migrációs hullám beindítása mellett a terrorszervezet jelentős számú nyugat-európai állampolgárt toborzott, és terrorcselekményeket hajtott végre a térségben, az Európai Unió területén és az Amerikai Egyesült Államokban.
A miniszter úgy fogalmazott:
"biztonság- és védelempolitikai érdekeink, valamint az illegális migráció megfékezése miatt"
Magyarország kiemelt érdeke az iraki helyzet javítása, a további hozzájárulás az Iraki Köztársaság stabilizációjához. Ennek nyomán javasolt nagyobb létszámú, az Iraki Köztársaság teljes területére kiterjesztett, és 2019. december 31-ig meghosszabbított hozzájárulással folytatni részvételünket az iraki stabilizációban - írta.