Sneider Tamás, a legnagyobb ellenzéki párt elnöke úgy gondolja, „nincs olyan rossz rendszer, amelynek alternatívája lehetne a kommunizmus”. A jobbikos politikus ezt a Tanácsköztársaság 1919-es, kereken 100 évvel ezelőtti kikiáltásának kapcsán írta Facebook-posztjában.
Mint fogalmazott, Magyarország XX. századi történetének egyik katasztrófával felérő traumája volt az orosz bolsevisták által támogatott Tanácsköztársaság kikiáltása, melynek egyenes következményeként felfüggesztették az igazságszolgáltatást, felszámolták a magántulajdont, a társadalmat pedig a halálvonaton száguldó "Lenin-fiúk" tartották rettegésben.
Sneider szerint a kommunizmus soha nem lehet alternatíva, ugyanakkor néhány nappal ezelőtt a német megszállás 75. évfordulóját is traumának nevezte. Szintén Facebookra írt posztjában a német hatalomátvétellel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a rendőri feladatok átvételével haladéktalanul megkezdték a hatósági őrizetbevételeket, amelyek leginkább a köztisztviselőket, a zsidó származású honfitársainkat, politikusokat, újságírókat - összesen több ezer főt - érintettek, de a hazánkban tartózkodó diplomaták sem voltak biztonságban.
75 éve csúnyán kihasznált minket a nagyhatalmi politika, de legalább nem tanultunk belőle semmit
Mellbevágó, ám a második világháborút, meg úgy általában a világhatalmi érdekérvényesítés módszertanát jól ismerők számára sajnos nem igazán megdöbbentő cikket közölt az Index. Borhi László történész kutatásai szerint a 1943-44-ben a nyugati szövetségesek kezdettől fogva azért bátorították kiugrásra a magyar vezetést, mert ki akarták provokálni az ország mielőbbi német megszállását, hogy ezzel a Wehrmacht minél több erejét kössék le keleten.
Mint írta, a letartóztatottak között volt a felsőház és a képviselőház 28 tagja, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, a rendőrség, a hírszerzés és az állambiztonság vezetői. A megszállás következményeként több mint száz lap megjelenését betiltották, pártokat és társadalmi szervezeteket számoltak fel.
A Jobbik elnöke ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, a XX. század több súlyos traumától terhelt, amelyek őszinte kibeszélése és a történtek minden részletre kiterjedő vizsgálata még várat magára.