A szervezetek első sorban pénzhiány miatt szűnnek meg.
Korábban legbőkezűbb támogatójuk a Soros György-féle Open Society Foundations volt, ám ők változtattak a támogatási politikájukon és egyre kevesebb pénzt juttattak a magyarországi cigányokat védő szervezetek részére.
Soros-pénz nélkül pedig képtelenek megállni a lábukon: hazai támogatás és önrész nélkül nem tudnak más külföldi adományozóktól pénzt szerezni.
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány már áprilisban bezárta az irodáját. Mint mondják, ők már elérték a céljukat, tucatnyi pert vittek végig és rávilágítottak arra, hogy mik az egyenlő bánásmódról szóló törvény erősségei és gyenge pontjai. A szervezet legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltó tevékenysége a nyíregyházi Huszár-telepen található iskola elleni küzdelem volt. Az intézményt a görögkatolikus egyház tartotta fent, olyan pedagógusokat alkalmazva, akik képesek a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű, magatartászavaros gyermekek fejlesztésére. A szervezetnek ez nem tetszett, szerintük az iskolában szegregáció valósult meg, ezért minden létező jogi fórumon támadták az intézményt. A bíróságok igazat is adtak nekik, kivéve a Kúriát, akik döntésükkel megvédték az iskolát a bezárástól. Az ügy persze nem maradt ennyiben, a DK helyi képviselőjének hála egészen az EU-ig jutott, aki vizsgálódni kezdett az ügyben és kötelezettségszegési eljárást helyezett kilátásba.
Pénzhiány miatt szűnik meg a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI), melyet a Másság Alapítvány alapított. A NEKI a gyűlöletbeszéd és gyűlöletbűncselekmények és a hátrányos megkülönböztetés ellen küzdött. Megakadályozták például, hogy a miskolci önkormányzat úgy számolja fel a gettókat, hogy pénzt ad azoknak, akik a városon kívülre, a környékbeli falvakba költöznek, a szervezet szerint ez - az egyébként nem túl hatékonynak bizonyuló - intézkedés ugyanis súlyosan diszkriminatív. Ők most szintén Sorosék miatt kénytelenek befejezni tevékenységüket, az OSF ugyanis úgy döntött, a szervezet bevételének csak a harmadát hajlandóak állni, a többit elő kéne teremteni, erre azonban nincs lehetőség.
Az egyik leghíresebb megszűnő szervezet az 1995 óta működő Roma Sajtóközpont, aki a napokban értesült róla, hogy az utolsó pályázatukat is elutasították. " Az RSK-nak nagyon jelentős szerepe volt abban, hogy az országos médiából lényegében kivesztek azok a kínos, szóhasználatukban és témaválasztásukban is előítéletes és sztereotip anyagok, amelyek a rendszerváltás utáni években mindennaposak voltak. Az RSK már rég nem tart érzékenyítő tréningeket szerkesztőségeknek, ehelyett a vidéki tényfeltáró anyagok készítése mellett olyan események szervezésére koncentráltak, mint az Aranypánt díj és a Roma Nap, amelyek rendhagyó és innovatív módon teremtenek nyilvánosságot a romáknak" - írja az Index az RSK-ról, mely sok esetben valóban érdekes és fontos témákat vetett fel, ám bántóan egyoldalúan mutatta be azokat. Nemrég arról írtak, hogy egy fiatal cigány festő, aki arról lett híres, hogy hálából ingyen kifestette egy kórház kórtermét (aztán önkéntesekkel együtt még többet), kénytelen Németországba költözni, mert itthon a lehúzós ügyfelek miatt képtelen megélni. Csakhogy előkerült egy blogbejegyzés, melyből kiderült, hogy a fiatalember szörnyen kontár munkát végzett, több százezer forintos kárt okozott egy tulajdonosnak, aztán szó nélkül eltűnt a kifizetett előleggel együtt.
Csak jövő nyárig működik tovább a Romaversitas is, évi 45 millióból élnek, de a pénzhiány miatt idén már ösztöndíjat sem tudnak adni az általuk támogatott cigányoknak. Az egyesület igazgatója, Daróczi Gábor pár éve még arról panaszkodott a Der Spiegelnek, hogy Magyarországon hatalmas a cigányellenesség, a romák kénytelenek innen az üldöztetés és a diszkrimináció miatt nyugatra menekülni. Most az Indexnek már arra panaszkodott, hogy nem jutnak elég pénzhez, képtelenek forrást szerezni az uniós és a hazai pályázatokon, Soros pedig átláthatatlanul, stratégia nélkül osztja a támogatásokat, így már innen sem jut nekik elég pénz.
Valahogy azért csak megleszünk majd a négy szervezet nélkül is a jövőben. Ahogy a Fidesz-közeli cigány vezetők is örülhetnek: a kormány úgy döntött, hogy a következő négy év során 91 milliárd forintot költ cigányintegrációra.
Napelemeket telepítenének a cigánytelepek házaira - újabb 91 milliárdot költenek integrációra
Apáti István, az ellenzéki párt szóvivője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján szóvá tette, hogy a kormány a korábbi 8 milliárd forint helyett a következő négy évben 91 milliárd forintot szeretne beleönteni az „integráció feneketlen kútjába". Értékelése szerint ez gyakorlatilag bújtatott szavazatvásárlás, amire "semmi pénzt nem sajnálnak".