A spanyol Néppárt a ’80-as évek vége óta rendre az első vagy a második helyen végez minden választáson. Akkori vezető politikusai közül többen is a Franco-korszak szimpatizánsai, kisebb rangú vezetői voltak, azonban a ’90-es években a párt megszabadult tőlük, és egyre inkább neoliberális irányba tolódott. Franco után egyetlen párt sem tudta hosszú időre megvetni lábát a Néppárttól jobbra.
A Vox azonban az elmúlt években egyre eredményesebben politizál, és vallásos, konzervatív, bevándorlásellenes nézeteivel jelenleg odáig jutott, hogy Andalúziában december elején 11 százalékos eredménnyel megszerezte első regionális képviseletét. Több volt néppárti politikus már korábban csatlakozott hozzájuk, így néhány városban van már képviselőjük vagy polgármesterük. A felmérések szerint most már Spanyolország-szerte 10 százalék feletti eredményre számíthatnak, és nagy reményekkel indulnak a 2020-as általános választásokon, valamint az idei EP-választáson. Szorosan együttműködnek Steve Bannonnal és mozgalmával.
2014-ben ugyan még csak alig 1 százalék feletti eredményt értek el, de sikeres kampányt tudhattak maguk mögött, ugyanis 1 millió eurót gyűjtöttek össze a választásra. Ebből 800 ezret egy baloldali, iráni szervezetnek köszönhettek – adta hírül a spanyol El País nevű lap vasárnap. Az 1 százalékos eredmény egyébként a Néppárttól jobbra azért így is kirívónak számít Spanyolországban.
A Vox 2014-es vezetője, Alejo Vidal-Quadras kiváló kapcsolatokkal rendelkezett, ugyanis korábban a Néppárt politikusaként egy ideig még az Európai Parlament alelnöke is volt. Santiago Abascal ebben az időben a Vox főtitkáraként dolgozott. Jelenleg Abascal a Vox elnöke, aki szintén a Néppártban kezdte pályafutását. Vidal-Quadras távozott a pártból és a politikából is, de előtte még tájékoztatta Abascalt, hogy honnan szerzett ilyen tőkeerős támogatókat.
Az Iráni Ellenállás Nemzeti Tanácsa (NCRI) egy franciaországi központú szervezet, amely élesen szembenáll Khomeini iszlám forradalmával. Egyes hírek szerint pedig az Iráni Népi Mudzsahedin nevű fegyveres szervezet politikai szárnya, amelyet a világ legtöbb részén terrorista szervezetként tartanak nyilván (az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság pár éve levette listájáról).
Vidal-Quadras 2009-ben még EP-alelnökként meglátogatta a szervezet mintegy 3500 harcosát Irakban, közel az iráni határhoz. Könnyen lehet, hogy ez jóval több volt, mint udvariassági látogatás. A kapcsolat azonban korábbi, ugyanis a néppárti politikust 10 évvel korábban, egy portugál szocialista barátja mutatta be az irániaknak. Vidal-Quadras 2009-es látogatása után levelet is írt saját kormányának, hogy támadják meg Iránt. Valamiért azonban nem hallgattak rá.
Az NCRI szóvivője (aki lényegében iráni menekült) az El Paísnak azt nyilatkozta, hogy nem foglalkoztak a Vox bevándorlás-ellenes politikájával. Vidal-Quadras-szal pedig jó viszonyt ápoltak, amit talán az is segített, hogy az iráni emigránsok a VIP vendégeiknek mindig szép összegeket fizetnek. John Bolton amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó is 156 ezer eurót gyűjtött össze néhány ilyen látogatásával – derült ki a brit Guardian egyik novemberi cikkéből. De nem csak Bolton, hanem más neokonok is járnak az irániakhoz. John McCain is tiszteletét tette már náluk, ahogyan Bernard Kouchner francia politikus, a kolumbiai Íngrid Betancourt vagy Rudy Giuliani egykori New York-i polgármester.
A Vox 2014-es internetes támogatásgyűjtő kampánya sikeres volt. Tízszer annyi pénzt gyűjtöttek így, mint a spanyol baloldal vörös csillaga, a Podemos. Miért nem tájékoztatták a közvéleményt arról, hogy ennek 80 százaléka egy iráni száműzött csoporttól származik? „Senki nem kérdezte” – mondta Vidal-Quadras az El País cikke szerint.
(Nyit- és borítókép: Alejo Vidal-Quadras, a Vox korábbi vezetője és Maryam Rajavi, az NCRI elnöke)