Bírálói szerint mindez nem más, mint a terrorizmusért járó jutalom. A létesítmény igazgatója ugyanakkor azt vallja, sikeres receptet találtak a vallási szélsőségek elleni küzdelemben.
"A célunk az, hogy helyreigazítsuk gondolataikat, tévképzeteiket az iszlámról, amelytől eltértek" - magyarázta Jahja Abu Maghajed igazgató a központban tett vezetés során. "A bennlakóknak azt az érzetet akarjuk nyújtani, hogy ők is normális emberek, akiknek esélyük van visszatérni a társadalomba. Az alapgondolat az, hogy a meggyőződéseket nem lehet kényszerrel, csak más meggyőződésekkel megváltoztatni".
A központ pszichológusa, Ali al-Afnan a programot végigjárt egyik résztvevő telefonhívását követően elmondta: a férfi, akivel beszélt, egykor Afganisztánba ment, hogy a tálibok oldalán harcolhasson. Mára családapa, és vissza akar térni az egyetemre tanulni. "Ez a férfi ékes példája annak, hogy az emberek második esélyt érdemelnek" - tette hozzá Afnan.
A fehér ruhákba öltözött fegyencek, akik jobbára olyan radikális csoportok tagjai, amelyek kapcsolatban állnak az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal vagy az afganisztáni tálibokkal, alacsony épületekben laknak, amelyek alapberendezéséhez nagyképernyőjű televíziók és óriáságyak tartoznak. Mindez ápolt füves területtel és pálmafákkal teli környezetben. A raboknak edzőtermük, és uszodájuk is van, ezen felül külön lakások állnak rendelkezésükre, ahol feleségeiket fogadhatják. Az egész létesítmény egyfajta keverék a börtön és a szabad kijárás között.
A fegyenceket papok és kezelőorvosok gondozzák, egyebek mellett beszéd- és művészetterápiás foglalkozásokon. A bennlakókat mindenekelőtt házasságra és gyermekvállalásra bátorítják a terápián. Az elképzelés szerint a család a legjobb ellenszere annak, hogy valaki ismét fegyvert ragadjon.
Aki azonban három hónapot követően sem mutatja jelét annak, hogy jó útra tért, annak rendes büntetőeljárás keretében kell számot adnia - hangsúlyozta Abu Maghajed.
Az iszlám szunnita ágának fundamentalista, vahhábita irányzatát követő muszlim királyság régóta bírálatok kereszttüzében áll, hogy éppen ezt az eszmeiséget terjeszti, s Rijád így teremtette meg az olyan erőszakos szélsőséges csoportok ideológiai alapjait, mint az al-Kaida. Ugyanakkor Szaúd-Arábia saját maga is dzsihadisták célpontjává vált, akik már több merényletet is elkövettek a vahhábita királyságban.
A nagy befolyással rendelkező Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös ezért harcot hirdetett a vallási szélsőségekkel szemben és a "mérsékelt iszlámhoz" való visszatérést tűzte zászlajára. A radikalizmus elleni küzdelemben a Mohammed bin Najef Tanácsadó és Gondozó Központ kiemelt szerepet játszik. 2004 óta a központ saját adatai szerint több mint 3300, terrorbűncselekmények miatt elítélt férfit kezelt.
Abu Maghajed szerint 86 százalékos a sikeres kezelések aránya. Mint mondta, a siker fokmérője az, hogy valaki legalább tíz évig nem tér vissza a fegyveres dzsihádhoz. A kezeltek 14 százaléka a normálistól eltérő viselkedést mutat, de közülük is csak elenyésző hányadban ragadnának ismét fegyvert - tette hozzá.
John Horgan, az amerikai Georgia Egyetem terrorizmus-szakértője viszont azt állítja, hogy a valóságban jóval nagyobb a visszaeső dzsihadisták hányada, hiszen a központ egykori lakói közül többeket is láttak kezelésüket követően konfliktusövezetekben.
Horgan szerint dicséretes a szaúdiak igyekezete, hogy beszédterápiával próbálkoznak, de nagyobb átláthatóság nélkül a programban résztvevőkről és a további fejlődésükről lehetetlenség megítélni, mit érnek az erőfeszítések és valójában megakadályozzák-e a kezelt személyek visszatérését a harcokba.