Nem támogatja jelen formájában a Belügyminisztérium terrorellenes javaslatcsomagját az MSZP - közölte az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke a keddi budapesti ötpárti egyeztetés után.
Molnár Zsolt elmondta: a BM új javaslata elhagy néhány korábban kifogásolt pontot.
Továbbra is vannak azonban megoldatlan kérdések, ezért az MSZP javaslatára szerdán újabb szakmai egyeztetést tartanak a javaslatcsomagról.
A szocialisták ezt követően alakítják ki végleges álláspontjukat
- tette hozzá a politikus.
Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke szerint továbbra is jó esély van arra, hogy a törvényjavaslat-csomagot akár az összes párt támogatását élvezze.
A képviselő a BM-ben kedd délelőtt tartott újabb ötpárti egyeztetés után az MTI-nek azt mondta, hogy konstruktív szakmai egyeztetést folytattak a pártok képviselőivel és a szakértőkkel.
Gulyás Gergely hozzátette:
a BM javaslatcsomagjáról még egy szakmai egyeztetés lesz. Reméljük, hogy ott már azokra a minimális jogi aggályokra is megnyugtató választ kapnak az ellenzéki politikusok, amelyek még felmerültek, és egységes döntéssel megszülethetnek azok a törvénymódosítások, amelyek Magyarország biztonságának szavatolása érdekében szükségesek.
Az LMP szerint Pintér Sándor belügyminiszter a lényegi pontokon elfogadta a kifogásokat.
Schiffer András, a párt frakcióvezetője pozitívumként értékelte, hogy az LMP több javaslata bekerült a terrorellenes csomagba.
Ezeken felül a legtöbb passzusnál a szükségesség, arányosság elvét kérték számon - jegyezte meg Schiffer András, hozzátéve:
ha ezeket az elveket végigvezetik a BM törvényjavaslatán, akkor elfogadható lesz számukra.
A Jobbik optimistán várja a szakmai egyeztetést - közölte Mirkóczki Ádám, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos tagja.
A politikus pozitívan értékelte a tanácskozást, mivel - mint kiemelte - az ellenzéki javaslatok döntő hányadát elfogadta a BM, s ígéretet kaptak arra, hogy azokat beépítik a javaslatcsomagba.
A Jobbik által kifogásolt három pont közül kettő - a tömegrendezvények tiltása és a védelmi beszerzésekről szóló passzus - "úgy néz ki", hogy kikerül a javaslatból.
Ugyanakkor továbbra is kifogásolják, hogy a javaslat szerint a titkosított kommunikációt biztosító cégek és szolgáltatók felelősségre vonhatók lennének. Mirkóczki Ádám ezért azt kérte, hogy ezt a részt a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal is nézessék át.
Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese (b), Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke (b2, háttal), Schiffer András, az LMP társelnök-frakcióvezetője (b3) és Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja (j) a terrorellenes törvénycsomagról összehívott ötpárti egyeztetés után a Belügyminisztérium épülete előtt. (MTI Fotó: Illyés Tibor)
Gyakorlatilag elhárultak az elvi akadályok a kormány terrorellenes akciótervének elfogadása elől - ezt már Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára mondta.
Kontrát Károly közölte:
szerdán még egy szakmai, szakértői szintű egyeztetés van hátra, ezt követően várhatóan jövő héten nyújtja be a kormány a törvényjavaslatot, amit az április 25-i héten kezdhet tárgyalni az Országgyűlés.
Kovács Zoltán kormányszóvivő úgy fogalmazott: újabb fontos lépést tettek az intézkedéscsomag elfogadásának irányába. Hozzátette:
az elvi egyetértés a csomag fontosságával kapcsolatban megvan, nem kellett bizonygatni senkinek, hogy minden olyan eszközt a kormány és az illetékes szervezetek rendelkezésére kell bocsátani, amelyek segítenek a terrorakciók megakadályozásában.
Kontrát Károly beszámolója szerint a büntetőtörvénykönyv (Btk.)módosítása ügyében, a titkosított kommunikációval és a gyülekezési joggal kapcsolatban, valamint a védelmi beszerzések terén is elfogadták az ellenzéki javaslatokat, aggályokat.
Az államtitkár a részletekről szólva elmondta: az ellenzéki pártok javaslatára a Btk. két tényállását módosítják, egyrészt büntetendő cselekménynek minősül a terrorista csoport szervezése, illetve ha valaki terrorista csoporthoz csatlakozás céljából Magyarországról ki- vagy átutazik, és szintén büntetik majd a nagy nyilvánosság előtti terrorizmust támogató hírverést. Közölte: a kormány a Btk. módosítása kapcsán javasolni fogja bizonyos bűncselekmények esetén a korhatár leszállítását 14 évről 12 évre, mert nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy terroristák gyakran 14 évnél is a fiatalabbakat használnak súlyos bűncselekmények elkövetése során.
Kontrát Károly fontos témának nevezte a titkosított kommunikáció ellenőrizhetőségének szankcionálását, amiben a kormány elfogadta azt az ellenzéki javaslatot, hogy csak a szolgáltató kötelezettségszegését büntessék, a felhasználókét ne. Az államtitkár szerint vita volt arról, hogy milyen módon lehet ezt a jogszabályi rendelkezést végrehajtani, de a kormány álláspontja most és korábban is az volt, hogy a bűnüldöző szerveknek meg lehet adni a jogszabályi lehetőséget az ellenőrzésekre. Kérdésre válaszolva Kovács Zoltán hangsúlyozta: minél szűkebb lehetőséget kell hagyni arra, hogy a rossz, negatív szándékot el lehessen rejteni a hatóságok elől, és az ötpárti egyeztetésen konszenzus volt abban, hogy nem a felhasználók, hanem a szolgáltatók oldaláról lehet ezt a "legjobban megfogni".
Kontrát Károly szerint a kormány az ellenzék aggályait elfogadva kiveszi a javaslatcsomagból a gyülekezési jog korlátozásával kapcsolatos rendelkezéseket, így veszély esetén a rendezvény szervezőit tájékoztatják majd a hatóságok, a továbbiakban őket terheli a felelősség a rendezvény megtartásával kapcsolatban.
Közölte: ellenzéki felvetés volt a védelmi beszerzések szabályainak módosítása, ezt is kiveszik a törvénycsomagból. Kontrát Károly szerint a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemzőközpont feladatairól alakult még ki vita, a tárgyalást szerdán szakértői szinten folytatják.