Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter november végén a Keleti Partnerség csúcstalálkozóján jelentette be, hogy
"eddig szívesen támogattuk Ukrajna EU-integrációs törekvéseit, azonban erre a továbbiakban nincsen mód, tekintettel arra, hogy az ukránok két lábbal tiporják a kisebbségi jogokat és az Európai Unióval kötött megállapodásokat".
Azonban már nem csak az Európai Unióhoz való csatlakozás felülvizsgálatát követeli a magyar külügy. Ezen a héten jelezték, hogy a kisebbségi helyzet miatt "nem aktuális" számukra a NATO-Ukrajna-tanácsülés, amire a mai napon került volna sor.
A lap nem hivatalos forrásokra hivatkozva azt írja, hogy 11 tagállam, köztük Németország is hivatalos levélben jelezte, hogy nem ért egyet a döntéssel. A problémát nem vélik olyan fajsúlyúnak, hogy amiatt ne tudjon a katonai szövetség előbbre haladni. Most azért lobbiznak, hogy Magyarország megváltoztassa véleményét és februárban létre jöhessen a NATO-Ukrajna bizottsági ülés.
Mivel a tagállamokban felmerült, hogy a NATO szövetségen belüli széthúzás az oroszok érdekeit szolgálja, részletesebben is megvizsgálták, hogy milyen lépései vannak még a magyar külügynek a szövetségen belül, ami az orosznak kedvez.
Szijjártó Péter a NATO külügyi tanácsülését megelőzően azonban egyértelműen kijelentette, hogy nem enged a nemzetközi nyomásnak és mindaddig blokkolják a miniszteri üléseket, amíg Ukrajna nem adja vissza a kisebbség oktatáshoz fűződő jogait.