Alavi az iráni fővárosban tartott biztonságpolitikai konferencián fejtette ki álláspontját. Megfogalmazásában Irán számára a legnagyobb fenyegetést ugyanaz a terorista csoport jelenti, amely a napokban Bejrútban és Párizsban hajtott végre terrorakciókat. "Irán megtette a szükséges óvintézkedéseket, ám a minapi bombatámadásokat a szakértőknek nagyon komolyan kell venniük" - tette hozzá.
Alavi arról nem szólt, hogy a potenciális terrorveszély vajon Iránon belül fenyeget, vagy a szomszédos országokból.
Ugyanezen a biztonsági konferencián Ahmad Reza Pourdestan tábornok, az iráni hadsereg szárazföldi erőinek parancsnokaggodalmának adott hangot, hogy az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet jelen van Irán nyugati és keleti határainál. Közölte: amennyiben a terrorszervezet az iraki Diyala tartományban, Irán keleti határainál, 25 mérföldnyire megközelíti a határt, a perzsa katonai vezetés nem marad tétlen. A tábornok álláspontja szerint Afganisztán északi vidékein az IÁ emberei csatlakoztak a tálibokhoz, hogy együtt "lerohanják Iránt". Ám véleménye szerint az IÁ pillanatnyilag képtelen lenne ilyen katonai akciót végrehajtani.
Iránnak jelenleg katonái vannak Irakban és Szíriában, részben terrorszervezet militánsai, részben pedig a szíriai kormányellenes csoportok megfékezésére. Igaz, Teherán hivatalos álláspontja szerint ezek a katonák nem az iráni hadsereg tagjai, hanem az Iráni Forradalmi Gárda erejéhez tartoznak, nem is katonák, hanem "tanácsadók", ám a szeptemberben megindított, nagyszabású hadműveletekben már tucatnál is több iráni katona vesztette életét.
Hasszán Róhani elnök egyébként együttérzéséről biztosította Franciaországot a párizsi merényletek után, ám keményvonalasként ismert iráni politikusok rögtön a merénylet után, a nyugati országokat kárhoztatták az IÁ létrejöttéért. Szádek Laridzsáni ajatollah, az iráni legfelső bíróság elnöke a hét elején azt mondta: azokat az amerikai politikusokat, akik segédkeztek a terrorszervezet életre hívásában, bíróság elé kellene állítani.