Bár a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) tavaly megkötött megállapodása értelmében 2026-ra 13 százalékos minimálbér-emelés várható, előfordulhat, hogy újra kell tárgyalni a megállapodást – írja a G7. A gazdasági lap felidézi, egy makrogazdasági előrejelzés is tartozik a megegyezéshez, és a VKF tagjai
abban az esetben tárgyalják automatikusan újra a számokat, ha az előrejelzésben szereplő egyes mutatók eltéréseinek számtani összege pozitív vagy negatív irányban meghaladja az egy százalékpontot.
Mivel a gazdasági növekedés sokkal lassabb lesz a vártnál, az infláció pedig jóval magasabb, mint ami az előrejelzésben szerepel, kicsi az esély arra, hogy ne kelljen újratárgyalni a 2026-os emelés mértékét.
Nagy Márton az RTL Híradónak azt mondta, az eredeti megállapodásban szereplő 13 helyett csak két számjegyű, tehát legalább 10 százalékos minimálbér-emelés reális 2026-ban. „Egy két számjegyű minimálbér-emelkedés nagyon nagy emelkedést jelent egy olyan környezetben, ahol a növekedésünk 1 százalék körül van, és nem csak a miénk, de a szlovák, az osztrák és a német is” – közölte a gazdasági tárca vezetője. Ugyanő viszont kedden a budapesti AI Summiton már azt nyilatkozta az Indexnek, hogy a cél továbbra is a 13 százalékos emelés, de a döntés elsősorban a munkáltatók és a munkavállalók kezében van. Hozzátette,
a kormány a szociális hozzájárulási adó csökkentésére is nyitott lenne.
Lapunk korábban beszámolt arról is, a kormány az inflációkövető adóemelések közül a jövedéki adó emelését a választások utánra halasztaná, ez összhangban áll Nagy Márton azon megszólalásával, mely szerint
„naivitás lenne azt várni, hogy egy kormány ne növelné kiadásait a választások előtt”.
A portál szerint ezekből az következik, a kormányzat hangulatjavító intézkedésekkel (vagy épp a hangulatrontó intézkedések választások utánra halasztásával) igyekszik nekifutni a 2026. áprilisi választásnak, amiből a G7 szerint az is következhet, hogy valóban 13 százalék lesz a jövő évi emelés.