Terjed a Kárpátalja köztársaság – a jobbszektorosok aggódnak

Igazából csak matricáktól fél az ukrán szélsőjobboldal.

Az esetről a Jobb Szektor egyik aktivistája Tomas Lelekacs is beszélt, aki szerint az utóbbi időben egyre több helyen látni ilyen és ehhez hasonló dolgokat. A matricán a háttérben a ruszin zászlót látni. A matrica üzenete nem minden előzmény nélkül született.

A kárpátaljai ruszinok 2008. október 25-én, Munkácson megtartott II. Európai Kongresszusa határozatban követelte Kárpátalján ruszin autonóm terület létrehozását, mi több független ruszin köztársasággal fenyegetett. Ebből eddig semmi nem lett.

Erre a matricára parázott rá az ukrán szélsőjobboldal - (karpathir.com)

A ruszinok követelésüket egy 1991-ben megtartott népszavazásra építették, amely eredményeképpen a kárpátaljai lakosság kétharmada az autonómia mellett döntött. 1991-ben kötötték meg a magyar-ukrán államszerződést, amely kimondta, hogy a szerződő feleknek nincs egymással szemben területi követelésük.

A területet 1945-ben csatolták a Szovjetunióhoz, miután az 1938-as bécsi döntés után Kárpátalja egészét Magyarország annektálta, majd ismét elvesztette. Kárpátalja röviddel a magyar annektálás előtt kapott autonómiát Csehszlovákiától, ahova a trianoni békeszerződés során Podkarpatská Rus csatolták.

A függetlenségi törekvés eredetileg az Ungváron megalakult a Magyarországi Rutén Néptanáccsal kezdődött, majd a Károlyi Mihály-kormány megalapította Ruszka Krajna autonóm területtel folytatódott.