Vajon melyik képvisel nagyobb értéket a világon?
Napi 3,8 millió hordó kőolaj, vagy - becslések szerint - 400 jemeni gyermek halála? A válasz egyértelmű.
Fedőnév: A Határozottság Vihara
Miután a síita huszi lázadók a főváros után elfoglalták az ádeni kikötőt is, Szaúd-Arábia vezette katonai koalíció március végén 150 ezer katonával és 100 harci géppel lerohanta Jement.
A háború minden esetben borzalmas, de az Egyesült Államok egyik legfőbb arab szövetségese egyenes a poklot nyitotta meg az amúgy szegény ország lakosai számára. S tehette mindezt a világ tiltakozása nélkül, sehol nem gyújtottak gyertyát a liberális Nyugaton az áldozatok emlékére, egyik sem szólította fel a szaúdi erőket, hogy fejezzék be a pusztítást, és közülük senki nem nyilvánította a támadó felet agresszornak.
Irán szerint népirtás történt
Befogta a száját az összes emberjogi aktivista, hiába is figyelmeztetett az ENSZ Gyermekalapja a humanitárius katasztrófára, jellemző, hogy csak Irán szólalt fel a beavatkozás ellen.
A Jemen és ártatlan polgárai elleni szaúdi agresszió hiba volt, ez rossz precedenst teremt a térségben – szögezte le Hamenei ajatollah, hozzátéve, hogy
ami történt, az bűncselekmény és népirtás, amit nemzetközi bíróságokon lehetne vizsgálni.
Az iráni vezető figyelmeztetett, hogy Szaúd-Arábia nem nyerheti meg a küzdelmet és a katonai beavatkozás beszüntetését követelte.
Fürtös bombákkal a lakosság ellen
Ennek a cikknek nem célja igazságot tenni a huszik és a kormányerők közti vitának, így nem is tesz erre kísérletet, ám az gyanítható, ha nem pont a tengerszoros forgalmát zavarták volna meg, egy percig sem törődött volna velük a világ, még most gyilkolhatnák egymást, csak hát pechükre, még ha nem is készakarva, de megsértették a kőolaj-lobbi érdekeit. A büntetés pedig nem maradt el.
Ahogy mi is beszámoltunk róla, a Human Rights Watch (HRW) emberjogi szervezet jelentése szerint fényképek és videofelvételek is bizonyítják, hogy nemzetközileg betiltott, amerikai gyártmányú kazettás (fürtös) bombákat vetett be a szaúdi vezetésű arab koalíció a jemeni síita húszi lázadók ellen.
Ez a fegyvertípus egy olyan légibomba, amely kisebb robbanótöltetek sokaságát tartalmazza, és a hordozó repülőeszközről való leoldás után - még a levegőben - ezeket egy előre meghatározott nagyságú területen szétszórja. Ezek a fegyverek pontos célzásra nem alkalmasak, és rendkívül veszélyesek a civil lakosságra nézve még a háborús konfliktusok után is.
Blokád alatt
Ugyanannyi emberrel "végzett" a síita húszi felkelők és a külföldre menekült Abed Rabbo Manszúr Hádi elnökhöz hű erők között hónapok óta dúló háború, mint a Szaúd-Arábia vezette arab katonai koalíció által bevezetett ostromzár, amely megakadályozza a humanitárius segélyek célba érését - jelentette ki Joanne Liu, az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nevű nemzetközi egészségügyi szervezet vezetője.
Az MSF vezetője mélységes aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy
a gyógyszerhiány miatt a betegek egyszerű betegségekbe is belehalnak.
S hiába kérte korábban az ENSZ Szaúd-Arábiától, enyhítsen a jemeni kikötőkben bevezetett blokádon, hogy a kereskedelmi hajók elláthassák a lakosságot a hiánycikkekkel, ez nem történt meg. Ami már csak azért is aljas húzás, mert az arab-félszigeti ország a lakosság által felhasznált üzemanyag és élelmiszer 90 százalékát és teljes gyógyszerkészletét importálja.
A csalódást keltő nemzetközi közösség
Gazali Babiker, az MSF jemeni missziójának vezetője arra figyelmeztetett néhány héttel ezelőtt, hogy a jemeni konfliktus megoldhatatlan feladat elé állítja a segélyszervezeteket, miután az elmúlt hónapok heves harcai és a háborús rombolás léptéke miatt az emberek tömegesen szorulnak segítségre, és a kórházak nemegyszer kénytelenek elutasítani a pácienseket.
Képzeljük el azt a helyzetet, amikor a folyamatosan üzemanyaghiánnyal, áramkimaradással és vízhiánnyal küzdő kórházak kénytelenek becsukni az ajtókat a páciensek előtt, mert egyszerűen nincs hova tenni a sérülteket, betegeket.
"A humanitárius helyzet aggasztó az országban, és a segélyezési szükségletek messze meghaladják a terepen lévő segélyszervezetek lehetőségeit" - mondta Babiker, majd hozzátette, hogy csalódást keltő a nemzetközi közösség reagálása a jemeni válságra.
Háború és éhínség
A háború eddig 4300 halálos áldozatot követelt, többségében civilek haltak meg, köztük mintegy 400 gyerek. Több mint 1,3 millió jemeni kényszerült lakhelye elhagyására a harcok miatt, és mintegy tízmillió gyermeknek - az ország 18 év alatti lakossága 80 százalékának - lenne szüksége sürgős humanitárius segítségre - figyelmeztet az UNICEF.
Itt emlékeztetnénk, hogy az Egyesült Államok jóváhagyásával zajló népirtás következtében tehát újabb 1,3 millió emberrel növekedett a világban bolyongó migránsok száma.
De ez még semmi ahhoz képest, amire Ertharin Cousin, az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) vezetője figyelmeztetett:
az általános éhínség szélére került az arab-félszigeti ország, mert az élelmiszerek kereskedelmét, behozatalát és a segélyek szétosztását akadályozzák a harcok, amelyek a nagyobb kikötőkben, városokban és az utakon folynak. Pénz sincs elég a segélyezéshez.
A WFP elképesztő adatokat közölt. Becslésük szerint a 24 millió lakosú országban közel 13 millióra tehető azoknak a száma, akiknek bizonytalan az élelemhez jutása, 6 millióan vannak, akik esetében ez a bizonytalanság súlyos, és sürgős külső segítségre szorulnak. Többségük nő és gyerek.
Augusztus 21.
S ezzel el is jutottunk a mai naphoz. Reméljük, ez a féktelen őrjöngés mindenki számára intőjel lesz. S bár a zavartalan kőolaj-kereskedelem biztosításáért az Egyesült Államok és szövetségesei nem sajnálnak egyetlen életet sem, de hogy mi szükség volt egy ilyen koncentrált pusztításra, erre a brutális erőfitogtatásra, azt csak a néhány emberi vonásaitól megszabadult politikus tudhatja.
Persze, az is jó kérdés, hogy a XXI. századi, liberális, haladó Nyugat miért tűrte mindezt el?