Vajon sor került-e érdemi vitákra? Változtak-e az álláspontok a rendezvény után? Állta-e a sarat a jobbikos polgármester? Beszámoló a vitafórumról.
Ismét terepbejárásra került sor Tiszavasvári ismert cigánysorán, viszont most nem a városvezetés, hanem a változással (a nap elején legalábbis) kritikus cigány szervezetek szervezésében. A bejárás után a helyi művelődési házban általuk szervezett vitafórumra került sor, amely során alkalom nyílt a kritikák megfogalmazására, dr. Fülöp Erik polgármester, Orosz Mihály Zoltán és Zagyva György Gyula pedig lehetőséget kapott, hogy reagáljon a felvetésekre.
"Történelmi pillanat"- így fogalmazott Balogh Artúr szervező annak a terepbejárásnak a kezdetekor, amelyet cigány vezetők a jobbikos városvezetéssel és a Becsület Légiójának tagjaival együtt tartottak vasárnap Tiszavasváriban a Széles és Keskeny által határolt, szegregátumnak nevezett területen. Később hozzátette, "sok roma vezető nem tartja helyesnek, hogy mi most itt a romák sorsáról tárgyalunk és beszélünk". Mint fogalmazott, "nem vagyok benne biztos, hogy mi fogjuk megoldani a problémákat, de egy kiindulópont, egy történelmi esemény, hogy az elmúlt húsz év után a romák és a Jobbik leülnek együtt, és megbeszélik, hogy a cigányok sorsa és a helyzetük milyen formában fog megváltozni: pozitív irányba vagy talán még rosszabb irányba".
Ha még nem hallott róla
A terepbejárás tapasztalatairól külön nem beszélnénk (ezúttal a fórumra összpontosítunk), ugyanis két nagyobb riportban is beszámoltunk már a Tiszavasváriban zajló komplex társadalmi integrációs rendszer bevezetéséről. Ezeket a cikkeinket ajánljuk a kedves olvasóink figyelmébe, ha szeretnének többen megtudni az okokról, eredményekről és kritikákról:
"Megmutatták a tiszavasvári cigányok, hogy akarnak és képesek változni" - ezt már dr. Fülöp Erik jobbikos polgármester mondta, aki példaként állította a tiszavasvári cigány családokat más települések cigány lakói elé. "Példát mutattak abból, hogy hogyan lehet integrálódni, hogyan lehet jobban élni" - mutatott rá a fórum előtt a polgármester. Hangsúlyozta, hogy a változásokat nulla forintból érték el, nem kellettek cigányintegrációs milliárdok hozzá. Gratulált azon cigány szervezetek vezetőinek, akik személyesen tekintették meg a folyamatokat, ami nagy dolog, mivel tudja, hogy Budapestről és külföldről is fenyegetik azokat, akik erre rászánják magukat. (Cikkünkben több helyen találhat szövegre illesztett lejátszókat, amelyekre kattintva rövid hanganyagokat hallgathat meg!)
"Megérett már az idő arra, hogy a cigányság hiteles képviselői, akik valóban akarnak és tudnak tenni, termékeny párbeszédet folytassanak" - így vélekedett Orosz Mihály Zoltán, Érpatak polgármestere, aki az Érpataki Modell megteremtésével egy Tiszavasváriban és más településeken is működő modellt dolgozott ki a cigányság és a mélyszegénységben élők integrációjának elősegítésére, melynek eredményeit már a helyi cigányok nagy része sem vitatja.
Vannak azonban természetesen ellenzők, akiket felhergeltek az akár 200%-os kamattal is dolgozó uzsorások, vagy más városokból érkező cigány vezetők és jogvédők. Őket és a messziről érkezett "szakértőket" volt lehetőség ezen a fórumon meghallgatni - a felvetéseikre adott válaszokkal együtt.
Miért kellett idehívni őket?
Lakatos Attila, a helyi Összefogás a Bűdi Romákért Egyesület aktivistája volt az első, aki felszólalt a Balogh Artúr (nem az ismert szoci cigány vezető) moderálásával folytatott vitán. A bűdi városrészről annyit érdemes tudni, hogy ott eddig még nem lett olyan mértékben rend, mint a Keskeny és Széles utca által határolt területen. Az első lépések azonban ott is elkezdődtek már.
Lakatos mondandójának két fő pontja volt, amely aztán később másoknál is előkerült. Egyrészt az, hogy a szemétszedéshez nem kellett volna a Becsület Légióját a városba hívni, és álláspontja szerint meg lehetett volna oldani azt helyi egyesületekkel is együttműködve. Kifogásolta azt is, hogy a bűdi városrészen miért nincsenek aszfaltozott utak. Az áramlopással kapcsolatban pedig arról beszélt, hogy szerinte a Máltai Szeretetszolgálathoz kellett volna fordulni, hogy a villanyórával nem rendelkező embereknek adjanak ingyen. Végül nehezményezte azt is, hogy úgy tudja, "a légiósok" hatósági személynek állították be többször magukat.
Az elhangzottakra tiszavasári polgármestere reagált. Elmondta, hogy azért vannak itt Orosz Mihály Zoltánék, mert ha "bárki jó szándékkal jön Tiszavasváriba, akkor azt örömmel kell fogadni", de mivel az éppen zajló fórumon sem csak helyi cigány vezetők vannak jelen, nem érdemes azzal érvelni, hogy miért vesz igénybe külső segítséget. Hozzátette, a fórumot is Nyíregyházáról szervezték meg, ő pedig nem azt nézi, hogy ki honnan jött, hanem hogy akar-e segíteni, vagy nem. A szemétügyről elmondta, hogy ha valóban nem kellett az összegyűjtéshez a légiósok segítsége, akkor vajon miért volt eddig olyan irgalmatlan mennyiségű a portáknál. A közmunkások feladata a közterületek megtisztítása, tette hozzá, és nem is lehetséges az, ho*gy közmunkásokkal takarítsanak magánterületen.
Az, hogy valakinek milyen a lakókörnyezete, az nem függ össze a szegénységgel, hangsúlyozta. Az útfelújítás kapcsán ismertette, hogy aki valóban ellátogat a Keskeny és a Széles utca területére, az szembesülhet azzal, hogy az útburkolat javítását már elkezdték, már nagyjából a felén jelentős a javulás. Hozzátette, az utak állapotának javításán dolgozik az önkormányzat, de ahogyan a magyar állam fenntartása alatt álló főút is kifejezetten rossz állapotban van, így ez sem egyedi jelenség, és az önkormányzat célja az, hogy javítsanak az állapotokon. Az áramlopásra vonatkozóan kifejtette, hogy nem hajlandó elfogadni azt, hogy ha valaki szegény, akkor lopja az áramot, mert léteznek erre megoldások, és már így is több gyermek vesztette életét az illegális áramvételezések miatt, ami tarthatatlan.
Nincs asztal, nincs víz
Nehezen tudjuk eldönteni, hogy a Budapestről érkező dr. Horváth Ferenc, a Roma Rendőrök Országos Egyesületének vezetője, vagy a bűdi városrészből származó Kóti Piroska adott-e elő mulatságosabb stand up-ot. Horváth a sablonos, a Köztársasági Elnöki Palotánál már kellően megmosolyogtató előadását ismételte meg, amikor is barnaingesekről, nácikról és fasisztaveszélyről értekezett, tatárszentgyörgyi cigánygyilkosságok árnyát vetítette előre, és mindeközben azon panaszkodott a közönség nagy derültségére, hogy nincs előtte asztal, ugyanis így nem tudja jól előadni mindazt, amit felírt magának a papírra. Amikor pedig éppen nem az asztalt hiányolta, akkor gyöngyöző homlokkal egy pohár vízért kiáltott.
A helyzetkomikum abból származott, hogy mindezt a polgármesterhez fordulva adta elő, amíg a közönségből többen fel nem világosították, hogy nem a polgármester szervezte a rendezvényt, hanem a mellette ülő cigány vezetők. Hogy előzetesen arra sem vette-e a fáradtságot, hogy megnézze, milyen szervezésű rendezvényre érkezik, vagy csak a színpadi szereplés lendülete ragadta-e magával, azt nem tudjuk, mindenesetre más lényegi részt nehéz találni egy olyan ember szavaiban, aki nem töltött el az elmúlt hónapokban rendszeresen napokat a helyi cigányok között, és csupán jól hangzó panelekkel próbálja az előítéleteit kivetíteni a cigány-magyar együttélés rendezéséért ténykedő cigány és magyar emberekre.
Kóti Piroska, akárcsak Lakatos Attila, papírból olvasott fel egy előre megírt szöveget, amelyben ugyanazokat mondta el, mint az egyesületi társa. Igaz, ő folyamatosan belesült, láthatóan nem kedvelte a szereplést, különösen akkor, mikor Zagyva Gyula jelezte neki, hogy rágalmazásért feljelentették a rendőrségen, miután videófelvételek készültek arról, hogy mocskolja a polgármestert (inkább nem idézzük). Miután ez elhangzott, láthatóan kétségbe esett, és még a fórumon jelen lévő kamerák is elkezdték hirtelen zavarni, míg valaki nem figyelmeztette, hogy ha egy egyesület tagjaként felszólal egy nyilvános fórumon, akkor jobb, ha nem tiltakozik az ellen, hogy felvételt készítsenek róla. Beszélt még arról, amit a különböző jogvédő szervezetek sablonjaiból hallhattuk már, miszerint a "légiósok éjszaka zaklatják a cigányokat, a gyermekeket megfélemlítik". Ezeket a vádakat Fülöp Erik gyorsan visszautasította, és leszögezte, hogy elege van abból, hogy ilyen alaptalan vádakkal élnek velük szemben, és mostantól meg fogják tenni a feljelentéseket azok ellen, akik ilyeneket terjesztenek.
Piroska nehezményezte azt is, hogy miért nem jöttek el a Keskeny és Széles utca cigány lakói, majd erre elő is vezetett egy kitalált forgatókönyvet, amely szerint félelemből... Érdekes, nekünk egészen más tapasztalataink voltak akkor, amikor Zagyva Gyuláékat a lehető legnagyobb szeretettel fogadták a helyiek a terepbejárások során, kivéve természetesen a kamatosok, a boltocskázósok és az uzsorások.
Felszólalt még Galyas József, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei roma nemzetiségi önkormányzat alelnöke is, viszont annyira összefüggéstelenül beszélt, hogy hosszasan gondolkoztunk azon, hogy hogyan tudnánk ezt írásban, hangban vagy videóban átadni. Képtelenség.
Dióhéjban valami olyasmit próbált artikulálni, hogy "közelednek" a választások, és most ezért foglalkozik a Jobbik velük, pedig "amikor jöttek a migránsok, akkor pihenhettünk kicsit". "Én arra gondolok, nemsokára fogok beszélni a megyei közgyűlésben, hogy egy országos tüntetést fogunk szervezni Tiszavasváriban, országost! Ez azt jelenti, hogy hívjuk az egész országból az embereket, akik kiállnak a tiszavasvári cigányok mellett!" - zárta beszédét. Alig várjuk. Mindenesetre Galyas úr elhadart beszéde, aki a kicsi a bors, de hangos elvet alkalmazva kiabált egy sort, feldobta az ellaposodni kezdő fórumot.
Legalább akkora derültséget okozott be- és kiviharzása, mint amikor a termetesebb, kék öltönybe pulcsiba (a jelzésére korrigáltuk gyorsan) öltöző Horváth Ferenc a következő, már-már coming outtal is felérő monológot adta elő:
"Orosz Mihály Zoltánt nem tartom buta embernek, nagyon okos dolgokat tud mondani, tehát tényleg, nem olyan unszimpatikus. Dehát mikor foszlik le a cukormáz? Vajon este is ilyen?"
Beszédében egyébként sokak megrökönyödésére azt is elmondta, hogy őt egyáltalán nem érdekli a több száz köbméternyi szemét eltüntetése és az áramlopások felszámolása sem. Utóbbival kapcsolatban előállt egy zavaros párhuzammal is, azt mondta, a Rózsadombon sem így számolnák fel az áramlopásokat, majd teljesen értelmezhetetlen példaként Lagzi Lajcsi esetét hozta fel. Véleménye mindenesetre érthető módon nem aratott osztatlan sikert a közönség soraiban, mivel az illegális áramvételezések miatt csak a tavalyi évben két kisgyermek halt meg.
Horváthot a rendezvény után megkérdeztük, a tapasztalatok alapján változott-e a véleménye, vagy továbbra is SA-különítményeket vizionál. A Roma Rendőrök Országos Egyesületének vezetője elmondta: a jogász énje azt mondja, az együttműködés törvénytelen, ezért azt meg kell szüntetni, rendőrként viszont örülnie kell a bűncselekmények felszámolásának. Orosz Mihállyal kapcsolatban megjegyezte: "látom, hogy van benne jóindulat, egy lelkesedés, és ha megszégyenülök, ha nem, fogok még egyszer tárgyalni vele".
A fórumon rajtuk kívül többen is felszólaltak a közönség soraiból (egyikük például arról beszélt, hogy miért fontos a párbeszéd), például Csikja Angéla Lilla, a Száva Vince vezetése alatt álló Magyarországi Nemzeti- Etnikai Kisebbségek Érdekvédelmi Egyesülete (ÉKE) alelnöke, aki korábban a terepbejáráson is vitázott már Fülöp Erikkel, valamint Adorján Béla, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Jobbik elnöke, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a cigányság megítélése nemcsak a többségi társadalmon múlik, a helyes képért a helyiek is tudnak tenni. Mint fogalmazott, "a villanydrótnak nem sajátja, hogy magára húzza a villanykábelt, hanem életvitel kérdése, hogy azt valaki felteszi-e oda, vagy sem". Rámutatott továbbá arra is, hogy nem dolga az udvarnak árulkodni az ott lakóról:
"Ne éljünk olyan világban, ahol meg lehet különböztetni utca vagy porta szerint azt, hogy ott ki él".
VÁdaskodnak, hátráltatni próbálnak
A fórumon Zagyva György Gyula elmondta: sok olyan vádat kapnak, melyek sokkal inkább azokat illetik, akik vádolják őket. Példának hozta fel a Galyas József által szervezett februári tüntetést, amely során több cigány vezető riadalmat keltett a helyiekben, és rémhíreket terjesztettek arról, hogy mi vár majd az önkormányzat és az egyesület között létrejött együttműködés után a helyi cigányokra.
Rámutatott, hogy ott őket törvénytelenségekkel vádolták, miközben kiderült, hogy a rendőrség nyomoz a tüntetés miatt, amely jogellenesen került megrendezésre. A vádakra visszatérve hozzátette azt is, hogy még csak szerződésben sem kellene állniuk az önkormányzattal, ugyanis bármelyik magyar állampolgár bármelyik utcában bejelenthet bűncselekményt, sőt ez törvényi kötelezettsége. Hangsúlyozta, nem ők félemlítik meg a cigányokat, hanem a börtöntől tartó uzsorások tartják rettegésben a helyi lakosságot.
Orosz Mihály Zoltán, Érpatak polgármestere, az Érpataki Modell megalkotója Tiszavasváriban örömét fejezte ki a kezdeményezéssel kapcsolatban. Hangsúlyozta: a településén működő recept született a cigány-magyar együttélés megoldására, így egyáltalán nem az számít, hogy más településről érkeztek, hanem az, hogy segítenek rendet tenni Tiszavasváriban is. Hozzátette: ő és segítői rengeteg időt töltöttek a helyszínen, ellentétben azzal a TASZ-szal, mely kívülről avatkozik be, és próbálja hátráltatni a folyamatokat. A vádaskodásokra reagálva kiemelte: nem folytatnak jogosulatlan tevékenységet, és hatóságként sem lépnek fel, pusztán folyamatosan bejelentéseket tesznek az általuk tapasztalt jogsértésekről,
A helyi cigányságnak gratulált az eddigi együttműködéshez és az elért eredményekhez, majd hangsúlyozta: a következő cél az, hogy az uzsorázás minden formáját felszámolják a városban. Orosz elmondta: fontos, hogy a helyi cigány közösség valós eredményekkel lemossa magáról azt a kialakult képet, melyet a kiilleszkedett és bűnöző részük rájuk ragasztott.
Hogy a történelminek nevezett egyeztetés meggyőzte-e az összes részt vevő cigány vezetőt arról, hogy az Érpatakon és Tiszavasváriban alkalmazott módszerek eredményre vezetnek, azt egyelőre nehéz volna megjósolni. Bizalomgerjesztő, hogy minél többször járunk mi magunk is a Keskeny és Széles utcában, annál többször nyílnak meg felénk is a helyiek, egyre barátságosabbak, egyre többen merik elmondani a pozitív tapasztalataikat, és néha már az uzsorásokról is őszintén tudnak beszélni velünk. Az pedig sokat mondó, hogy dr. Horváth Ferenc hazafelé tartva Facebook-oldalán azt írta követőinek, hogy nagyon sok gondolat kavarog a fejében, hamarosan pedig beszámol tapasztalatairól, ám később erre nem került sor, sőt, az eredeti bejegyzést is törölte. Annyit azonban elárulhatunk, hogy az elmúlt napokban portálunkat maga Galyas József, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei roma nemzetiségi önkormányzat alelnöke kereste meg, hogy megossza olvasóinkkal gondolatait.