A nettó államadósság jobban mutatja a valós piaci folyamatokat, ennek növekedése leginkább azért baj, mert azt jelzi, hogy így sikerült a magánnyugdíjvagyon államosításával elkölteni 3000 milliárd forintot, a GDP több mint tizedét úgy, hogy még nőtt is az állam adóssága és a vagyona közti különbség.
Pontosabban a bruttó és a nettó adósság között hosszú évekig látható 20 százalékpontos különbség szépen lassan elkezdett elolvadni, és tavaly év végére már csak 4 százalékpont lett, amire még soha nem volt példa. Míg a bruttó adósság a 2010-es 80 százalékról 77 százalék alá csökkent négy év alatt, addig a nettó tartozás 60 százalék közeléből 73-ra emelkedett.
Az NGM mindenesetre nem addógja túl magát (eddig sem erről voltak híresek - a szerk.). Szerintük ez „egy technikai tétel”, amit leginkább az okoz, hogy a magánnyugdíj-pénztári vagyon átvételével együtt a magán-nyugdíjpénztárak ügyfeleikkel szembeni tartozását is megkapta az állam.
Az NGM elmondta még, hogy ez tehát akkor fog lassan csökkenni, amikor a volt magán-nyugdíjpénztári ügyfelek részére elkezdik fizetni a nyugdíjukat. Kiemelték, hogy ez a tétel egyébként a bruttó adósságban nincs benne, csak a szélesebb körű bruttó tartozásban. Ez pedig csaknem ugyanolyan ütemben növekszik évek óta, mint a nettó, és a tavalyi év végén éppen annyi volt, mint az éves GDP.