Trump és Clinton vitték a pálmát New York államban

Sanders nagyot bukott, Cruznak esélye sem volt.

Az utóbbi évtizedek legjelentősebb New York-i előválasztásaként aposztrofált voksoláson a republikánus elnökjelölt-aspiránsok versenyében Donald Trump 60 százalékos támogatottsággal fölényes győzelmet aratott, mögötte messze lemaradva lett második John Kasich ohiói kormányzó, aki a voksok 25 százalékát szerezte meg. Harmadik lett a pár héttel ezelőtt még a "New York-i értékeken" gúnyolódó texasi szenátor, Ted Cruz, aki mellett a választóknak csupán 15 százaléka állt ki.

Hillary Clinton, ahogy az várható volt, 59 százalékos támogatottsággal aratott diadalt. Vetélytársa, Bernie Sanders vermonti szenátor a voksok 41 százalékát kapta.

Trump Amerika ismételt naggyá tételét ígérte, gazdasági fellendülést munkahelyteremtéssel, az Egyesült Államokból kiszervezett munkahelyek visszatelepítésével, és az amerikai hadsereg megerősítését - az ő szavaival: "újjáépítését" - helyezte kilátásba.

Az első kommentárok Trump ilyen nagy arányú győzelmét részben annak is tulajdonítják, hogy a milliárdos jelentős változtatásokat hajtott végre kampánycsapatában, és stratégiai tanácsadója az egyik legtekintélyesebb szakember, Paul Manafort lett. Amióta Manafort irányítja a kampányt, Trump stílusa nagyon sokat változott: megfogalmazásai finomodtak, beszédei általában politikusabbak és összeszedettebbek.

Hillary Clinton családjával együtt jelent meg a pódiumon és beszédben köszönte meg a támogatást.

"Ma ismét bizonyság lett, hogy az otthon az igazi hely"

- fogalmazott Clinton, aki ugyan nem ebben az államban született, de ez az állam választotta meg őt kétszer is szenátornak, és ma is New York városától nem messze él. Megköszönte híveinek a szenvedélyt és az elszántságot és azt ígérte, hogy a következő előválasztásokon is "hozza" a győzelmet.

A politikus szerint a New Yorkban elért első hely arra is bizonyság, hogy "nem elég diagnózist felállítani a bajokról, hanem jó megoldásokat is javasolni kell", amivel vetélytársának, Bernie Sandersnek üzent.

"Amerika problémamegoldó nemzet, a kampányunkban haladó szellemiségű célokat fogalmaztunk meg"

- fogalmazott Clinton, és konkrétumokat is sorolt, hogy mi minden vár jobbításra az Egyesült Államokban.

A "rendszerszerű rasszizmus" elleni harcot, átfogó bevándorlási törvényt, a nőknek a férfiakéival egyenlő jövedelmeket és erős Egyesült Államokat, szóval bevált liberális toposzokat ígért híveinek.

Ostorozta a republikánus elnökjelölt-aspiránsokat, elsősorban is Donald Trumpot és Ted Cruzt, mert szerinte mindketten megosztó személyiségek (mondja ezt az a politikus, akit a felmérések szerint a legtöbb választó tart kétszínűnek... - a szerk.) és olyan politikát javasolnak, amely visszavetné Amerikát, amely szerinte a szókimondó, keményen dolgozó és befogadó emberek országa.

A New York-i előválasztások magas tétjét részben az országos elnökjelölt-állító konvencióra megválasztandó delegátusok nagy száma, részben pedig az adta, hogy keddi választási győzelmével Clinton is és Trump is elrugaszkodhat a mezőnytől. A demokraták 247, a republikánusok pedig 95 küldöttről döntöttek.