A katasztrófavédelem és a fogyasztóvédelem csütörtökön a Pest megyei Sóskúton közösen adott tájékoztatást a szén-monoxid-mérgezések leggyakoribb okairól, a megelőzés lehetőségeiről, illetve a veszélyes gázkoncentrációra figyelmeztető készülékek beszerzésével összefüggő tapasztalatokról.
Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a katasztrófavédelem 2012 óta minden olyan helyszínen szemlét tart, ahová szén-monoxid jelenléte miatt riasztottak tűzoltóegységet. 2012-ben az érintett otthonok csak 17 százalékában volt szén-monoxid-érzékelő, az arány az idén már elérte az 58 százalékot.
A veszélyes gáz miatt 2012-ben 192, 2013-ban 342, tavaly már 430, az idén pedig csak október közepéig 283 alkalommal riasztották a tűzoltókat, s az idén eddig 220-an szenvedtek mérgezést - írta az OKF. A belélegzett mérges gáztól évente tucatnyi ember veszti életét - tették hozzá.
A szén-monoxid veszélyes mértékű feldúsulásának okai között a nyílt lánggal égő fűtőberendezés műszaki kialakítása, az elmaradt karbantartás, valamint az elégtelen levegő-utánpótlás szerepel, de a rendszeres kéményseprői ellenőrzés hiánya is bajt okozhat – írták.
Az OKF a közleményben idézte Koszorús László Gáspár fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárt, aki az eseményen egyebek között azt hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy mindenütt legyen szén-monoxid-érzékelő, ugyanakkor figyelmeztetett arra, még ma is sok a megbízhatatlan készülék a boltok polcain. (A fogyasztóvédelem tavalyi próbavásárlásain, illetve ellenőrzésein negyvenkét termékből mindössze tizenkettő bizonyult kifogástalannak). Ezért tanácsos mindig tüzeléstechnikai szakboltban megvenni az érzékelőt. A megbízható termékek listája megtalálható a fogyasztóvédelem honlapján.
Az OKF azt írta, hogy a hatóság által elvégzett teszteken megbukott érzékelők egy része nem jelezte a szén-monoxid életre is veszélyes koncentrációját, míg a többi akkor is jelzett, amikor nem volt gáz a környezetében. Mivel ezeknek a termékeknek van szavatossági idejük, a lejáratot követően újat kell vásárolni. A készüléket egyébként szemmagasságban, a tűzzel működő fűtőeszköztől egy méterre, lehetőleg nem sarokban kell elhelyezni ahhoz, hogy az a legnagyobb biztonságot nyújtsa - hívta fel a figyelmet a fogyasztóvédelem tanácsaira alapozva a katasztrófavédelem.