A Napi Gazdaság internetes oldala 2014 októberében közölte értesülését, miszerint több amerikai érdekeltségbe tartozó intézménnyel és céggel szemben is adóhatósági vizsgálat folyik Magyarországon. A lap információja szerint az amerikai fél erre adott reakcióként arra készül, hogy megnehezítse a vizsgálatokban érintett hatóságok vezetőinek beutazását az Egyesült Államokba. A budapesti amerikai nagykövetség ezután arról tájékoztatott, hogy nem adóvizsgálat következményeként intézkedtek, ugyanakkor arról van információjuk, hogy
bizonyos magyar magánszemélyek korrupciós cselekményekben vesznek részt vagy azokból hasznot húznak és ezért nem léphetnek be az Egyesült Államokba.
Az akkori ideiglenes amerikai ügyvivő hat érintettről beszélt, aki a kormány alkalmazottja vagy kapcsolatban áll a kabinettel. Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke a Magyar Nemzetnek november elején elismerte, hogy több kollégájával együtt azok között van, akiknek korlátozták beutazását az Egyesült Államokba. A vádat rágalomnak nevezte, amely ellen eljárásokat helyezett kilátásba.
A Fővárosi Főügyészség 2015 decemberében jelentette be, hogy vádat emelt az amerikai kitiltási botránnyal kapcsolatos ügyben egy budapesti férfi ellen, aki 2014 májusában egy találkozón azt állította az amerikai tulajdonú étolajgyártó Bunge Zrt. lobbistájának: kétmilliárd forintért eléri hivatalos embereknél, hogy az étolaj áfájának mértéke 27-ről 5 százalékra csökkenjen. A Fővárosi Törvényszék idén június 7-én, nem jogerősen két év, három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a budapesti férfit. Az ügyészség szerint az ajánlat pusztán színlelt volt, a bíróság ugyanakkor azt állapította meg, hogy a konkrétumokat tartalmazó ajánlat valós volt, az ajánlattevő azonban ismeretlen maradt, mert az elítélt férfi csak közvetítő volt. Az ügyben jelenleg tart a másodfokú bírósági eljárás.
A Fővárosi Főügyészség kedden azt közölte az MTI-vel, hogy a Legfőbb Ügyészségen keresztül jogsegélykérelemmel fordult az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumához még 2014 decemberében. Ebben tájékoztatást kértek az amerikai hatóságoktól arról, hogy a magyarországi nyomozás során vizsgált cselekményekkel összefüggésben rendelkeznek-e bármilyen adattal, bizonyítékkal. Kiemelték: a jogsegélykérelem előterjesztését mindenekelőtt az indokolta, hogy
az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének korábbi, ideiglenes ügyvivője több alkalommal is megismételte a sajtónyilvánosság előtt azt a nyilatkozatát, miszerint a magyar kormányzati tisztviselők korrupciós cselekményére vonatkozó konkrét bizonyítékaik vannak.
A jogsegélykérelemre adott válasz az amerikai hatóságoktól idén augusztusban érkezett meg az ügyészségre - írták, hozzátéve:
a válasz szerint az amerikai hatóságok semmilyen konkrét adattal nem rendelkeznek, információikat a sajtó- és az internet nyilvánosságán keresztül szerezték be, úgy, mint egy hírügynökség riportjai és a magyar sajtóhírek.