Most Hajdú-Bihar vármegyében született olyan jogerős döntés, mely
az Európai Unió Bíróságán (EUB) április végén hozott döntésére hivatkozva a devizakárosultnak adott igazat.
Az ügyben másodfokon a Debreceni Törvényszék hozott ítéletet, amelyben a kölcsönfelvevő javára hozott döntést a felperessel, az Argenta Faktor Zrt.-vel szemben – írja a Debreceni Nap.
A per arról szólt, hogy az Erste Lízing Autófinanszírozási Részvénytársaság 2005-ben svájci frank alapú gépjárműlízing-szerződést kötött ügyfelemmel több mint 3,1 millió forint értékben. Ezt a szerződést a lízingcég 2010-ben felmondta és a devizahitelestől több millió forint tartozás és jelentős késedelmi kamat kifizetését követelte. A bíróság elsőfokon még a lízingcégnek adott igazat, másodfokon azonban a Debreceni Törvényszék kimondta, hogy a devizahitel-szerződés árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezéseinek tisztességtelen jellege miatt érvénytelen.
A bíróság indoklásában hangsúlyozta: a szerződésből csak az árfolyamváltozással felmerülő fizetési kötelezettség derül ki, de
a banknak fel kellett volna hívnia az ügyfél figyelmét a konstrukció hosszútávú kockázataira is.
Mivel ez a szerződéses rendelkezés semmis, és mivel a semmisség szerződéses főszolgáltatást is érint, ez a szerződés teljes érvénytelenségét eredményezi. Tekintettel arra, hogy az elsőfokú eljárásban is megállapítást nyert, hogy az átvett kölcsönösszeg megfizetésre került, így az érvénytelen szerződés alapján a banknak bármilyen jogcímen megfizetett további összeg, kamat nem jár.
Papp-Lada Beáta jogi képviselő mindezeket összegezve hangsúlyozta, hogy ez az ítélet azért különösen fontos, mert az az EUB C-51/17. számú ítéletét figyelembe véve több mint egy évtizede elsőként ismeri el a másodfokú bíróság, hogy egy devizahiteles szerződés tisztességtelen feltételeket tartalmazott, és ezzel precedenst teremthet a jövőben hasonló ügyekben. A Bíróság kimondta, hogy a devizahiteleseknek a felvett tőke összegét kell visszafizetniük, a többi költséget a banknak kell állnia.
Hasonló ítélet már júniusban is született.
Az újabb törvényszéki döntés megfelel a Marczingós-ítéletként ismert április végi döntésnek, mely során az Európai Unió Bírósága (EUB) kimondta, hogy az érvénytelen szerződést a fogyasztó akarata ellenére jogalkotási úton (a devizahiteles törvényekkel) sem lehet érvényessé nyilvánítani.
A Kúria júliusban hozott polgári jogegységi döntése azonban – szembemenve az EUB ítéletével – azt mondta ki, a luxembourgi plénum döntése csak az árfolyamkockázat hiánya vagy elégtelen voltára vonatkozik. Ezzel szemben az EUB döntése szerint a devizahiteles szerződés érvénytelen, ha annak bármely kitétele tisztességtelen kikötést tartalmaz, így
az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége vagy épp a devizavételi és -eladási árfolyamok alkalmazása esetén is érvénytelen a szerződés.