Kóka János és az SZDSZ továbbra is kormányon. Október 13-tól megszűnik a személyszállítás Debrecen és Nagykereki között. Ez a döntés nem csupán egy mellékvonal bezárását jelenti: súlyos társadalmi, politikai és kulturális üzenete is van.
Az elmúlt évtizedben ez a vonal a másodvirágzását élte, sőt igazi sikersztori volt: a környező települések összefogásával 2015-ben, 13 milliárd forint uniós forrásból megújították az állomásokat, az átszállásokat, és ütemes menetrendet vezettek be.
Ez nem volt elég. A magyar állam és a „vidék kormánya” természetesen ezt a vasútvonalat sem fejlesztette – elvégre nem volt idő két méregdrága és elképesztően túlárazott, veszteséges autópálya megépítése között – így egy ideje már pótlóbuszok közlekednek Debrecen és Nagykereki között.
Nem véletlen. A cél ugyanis a vasút lerombolása, hiszen
kell a hely a vízpusztító gyárnak.
Hiába van elképesztő utasigény a vonalra, a döntés megszületett – pont, mint az SZDSZ uralma idején – Pesten: a vasútnak mennie kell.
A pesti elvtársak ugyanúgy pusztítják a vidéket, ahogyan tették azt MSZP–SZDSZ idején. Környezet- és természetpusztító adókedvezményekkel teletömött gyárral és megszüntetett vasúttal.
Nem egy elszigetelt eset ez: Magyarországon a mellékvonalak, helyi vasútvonalak évtizedek óta elhanyagolásra, bezárásra vagy szolgáltatáscsökkentésre vannak ítélve.
Amikor egy vasútvonalat bezárnak, nem pusztán egy közlekedési lehetőséget vesznek el – hanem
az emberek életét nehezítik meg.
A térségi ingázók, diákok, idős emberek, akik akár orvosi kezelésekre, iskolába, munkahelyre vagy bevásárolni mennek, már egy járat kiesésével is kiszolgáltatottabbá válnak.
Emellett ha a kormány, amely állítólag a nemzeti együttműködés alapján áll, valóban törődne a határon túli magyarokkal, akkor elsődleges feladata lenne újra megteremteni a vasúti kapcsolatot Debrecen és Nagyvárad között. Ezzel nem csupán közlekedési lehetőséget teremtene, hanem szimbolikus és gyakorlati hidat is a magyar nyelvű közösségek között.
Ehelyett azonban a jelenlegi döntéssel tovább rombolja azokat a magyar–magyar kapcsolatokat, amelyeket még nem sikerült tönkretennie az egymást követő magyar és román kormányoknak.
A megoldás persze pofonegyszerű lenne:
adókedvezmények helyett kötelezni kellene az itt települő gyárakat, hogy fektessenek a közösségi közlekedés fejlesztésébe,
vegyenek részt ezen szolgáltatások üzemeltetésében. Hiszen ez az érdekük.
Sajnos a Debrecen–Nagykereki vasútvonal leállítása nem egy technikai döntés – ez politikai döntés. Vidékrombolásnak hívják. Ideje lenne abbahagyni.
(A szerző a Jobbik elnöke.)