"Ez egy álprobléma." Sem a magyar kvótából, sem az egyenlő munkáért egyenlő bért elvéből nem kér a Fidesz.
A Vállalkozásfejlesztési bizottság mai ülésén a fideszes többség leszavazta Jakab Péter egyenlő munkáért egyenlő bér elvén alapuló és Stummer János magyar kvótára vonatkozó javaslatának tárgysorozatba vételét.
"Nem keleti vendégmunkásokra, hanem nyugati bérekre van szükség"
- mondta Jakab Péter a bizottság ülésén, ahol emlékeztetett: a fideszes többség tavaly év végén vita nélkül utasította el az "egyenlő munkáért egyenlő bér" elvének gyakorlati megvalósításáról szóló határozati javaslatát. A jobbikos politikus szerint dinamikussá vált az elvándorlás az ország keleti részéből, az ország keleti felén dolgozók sokszor jóval alacsonyabb bért kapnak, mint a fővárosban vagy az ország nyugati felén élők. Jakab szerint most "nem az eszközökről, hanem a célról beszélünk, erről kell most szavazni."
Jakab példaként a Magyar Postát hozta el, mint mondta: egy miskolci postás jóval kevesebbet keres ma, mint egy győri, ugyanazért a munkáért.
"Volt ebből egy jogvita. A Magyar Posta azzal védekezett, hogy ő szívesen lejjebb vinné a győri postások bérét, csak akkor nem talál munkavállalót. Mi nem a győri postások bérét akarjuk levinni, hanem a miskolciakét felemelni".
Hozzátette: az államnak igenis van felelőssége abban, hogy segítse a leszakadó országrészeken élőket.
Szatmáry Kristóf, a bizottság fideszes alelnöke szerint viszont a jobbikos javaslat nem alkalmas az országban tapasztalható bérkülönbségek enyhítésére, mint mondta: bár ez egy valós probléma, és az államnak van néhány eszköze a problémák orvoslására, de jobbikos előterjesztést mégsem tudják támogatni.
Így is lett, a fideszes többség leszavazta Jakab Péter javaslatát.
Nem járt jobban Stummer János sem, aki azt javasolta, hogy minden 10 embernél többet foglalkoztató magyarországi munkáltató kötelezve legyen arra, hogy 10 munkavállalóból legalább 9 rendelkezzen uniós állampolgársággal, a külföldi dolgozóikat pedig tanítsák meg magyarul, legalább alapfokú szinten.
A bizottság előtt Stummer János hangsúlyozta:
"El kell érni azt, hogy a Magyarországon gazdasági tevékenységet folytató vállalatok a munkaerőhiány okozta problémákat ne a keletről betelepített olcsó vendégmunkások ezreivel oldják meg, hanem a magyar embereknek fizetett, európai mércével nézve is tisztességes bérrel küszöböljék ki. Védjük meg a magyar munkavállalókat, védjük meg a magyar munkaerőpiacot"
Szatmáry Kristóf, a bizottság fideszes alelnöke viszont "jó szándékú dilettantizmusnak" nevezve Stummer János javaslatát azt mondta: a magyar kormány tett sokat a magyar munkavállalókért az elmúlt években, majd emlékeztetett, hogy közel egymillió emberrel több ember dolgozik, mint 2010-ben.
A politikus ugyanakkor elismerte, hogy speciális szakmákban munkaerőhiány van, ám szerinte a Magyarországon működő vállalkozások 99,9 százalékát nem érinti ez a probléma.
"Ez egy törpe minoritás, ez egy álprobléma, jó szándékú dilettantizmus"
- mondta Szatmáry. Értékelése szerint a jobbikos javaslat nehéz helyzetbe hozza a határon túli magyarokat, akik a hazai cégeknél dolgoznak, ezért nem támogatják Stummer János kezdeményezését.
Z. Kárpát Dániel, a bizottság jobbikos elnöke szerint viszont a javaslatuk nyitott, a módszertan terén igen széles a skála. Így többek között egy cég kaphat adókedvezményt is, amennyiben nem alkalmaz külföldi munkaerőt, de "élhetünk plusz adóval is azok esetében, akik iparszerűen, 90 naponta külföldi munkaerőt cserélgetnek."
A politikus emlékeztetett: "már 2014-ben jeleztem a parlamentben, hogy a munkaerőimport elképesztő problémákat fog okozni az országban, ám akkor a fideszes többség riogatásnak vette a szavaimat". Hozzátette: ehhez képest 2018-ban 111 ezer ember érkezett Magyarországra, közülük 60 ezernél több munkavállalási céllal.
- tette hozzá a jobbikos politikus.
A munkaerő bérekről szólva Z. Kárpát Dániel úgy vélte: a magyar munkabérek vásárlóértéke nem tudott jelentősen közeledni a nyugatiakhoz, sőt, egyes országokhoz képest még távolabb is került. Mint mondta: újra kell tárgyalni a stratégiai szerződéseket oly módon, hogy azokban ki kell kötni a magyar munkabérek lassú közelítését, amennyiben ezt a termelékenységi mutató megengedi.
A jobbikos képviselő szerint óriási belső tartalékokkal rendelkezik az ország, elképesztő mennyiségű inaktív munkaerő található az országban, emellett mintegy 600 ezer ember a szürke vagy feketegazdaságban dolgozik.
Szerinte éppen ezért nem nyújthat megoldást azt a 2017-es kormányzati beavatkozás, amely ukrán - tehát nem kárpátaljai, hanem ukrán - munkavállalók számára könnyíti meg a betelepülést, ahogyan az az egy-két hetes javaslat sem, amely ugyanezt Belorusszia irányába igyekszik nyitni.
Stummer János, mint előterjesztő Szatmáry Kristóf szavaira reagálva azt mondta:
"Lehet más meccset nézünk mi ketten, de ha valóban úgy van, hogy a magyar munkahelyek 99,9 százalékát nem érinti ez a probléma, akkor mivel magyarázza, hogy Dunaújvárosban előny az ukrán nyelvtudás, hogy Jászberényben olyan munkásszállókat újítanak fel, amik tömve vannak ukrán munkavállalókkal, hogy Tiszaújvárosban konténervárost építenek, hogy laktanyákat újítanak fel, hogy országszerte bérlik ki az üresen álló ingatlanokat a külföldiek munkások, hogy Sárváron kiették a halakat a tóból az ukránok - sorolta hosszan a képviselő, aki szerint szó sincs álproblémáról.
"Nagyon veszélyes játékot űznek akkor, amikor a vita kezdeti stádiumában letagadják a valóságot"
- mondta Stummer, szavai azonban nem hatották meg a fideszes képviselőket: leszavazták a javaslat tárgysorozatba vételét.