A döntés bejelentésekor az amerikai külügyminisztérium az UNESCO állítólagos Izrael-ellenességére és az általa szükségesnek tartott reformok hiányára hivatkozott. A külügyi közlemény szerint a 2018. december 31-től hatályos döntés meghozatala "nem volt könnyű". Az amerikai álláspont szerint a szervezetnek "alapvető reformokra van szüksége".
Washington az állandó tagság helyett megfigyelői státuszt kíván majd fenntartani az ENSZ párizsi székhelyű szervezetében.
Évek óta feszültséget keltenek az UNESCO ellentmondásos állásfoglalásai Jeruzsálemmel és Hebronnal kapcsolatban. Legutóbb júliusban váltott ki nagy felháborodást Izraelben, hogy az UNESCO Világörökségi Bizottsága palesztin kérésre "védett övezetté" nyilvánította az Izrael által megszállt Ciszjordániában lévő Hebron óvárosát mint "kivételes értékű" helyet. Az Egyesült Államok már akkor jelezte, hogy felülvizsgálja az ENSZ-szervezethez fűződő kapcsolatát, mert a Hebronnal kapcsolatos döntést "a történelem megsértésének" tartja.
Az előző amerikai elnök, Barack Obama kormányzata 2011-ben beszüntette a tagsági díj fizetését válaszul arra, hogy a szervezet teljes jogú tagként felvette soraiba a Palesztin Hatóságot. A pénzügyi hozzájárulás elmaradása miatt Washington 2013-ban elveszítette szavazati jogát.
Az izraeli kormányfői hivatal - néhány órával a washingtoni közlés után - bejelentette: megkezdték az előkészületeket arra, hogy az Egyesült Államokkal együtt kilépjenek az UNESCO-ból. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő "bátor és erkölcsös" döntésnek nevezte Washington elhatározását, és közölte: utasította a külügyminisztériumot, hogy készítse elő Izrael kilépését az UNESCO-ból. A közleményben megjegyezték:
az UNESCO "abszurd színházzá" vált, ahol nem megőrzik, hanem eltorzítják a történelmet.
Dani Danon, Izrael ENSZ-nagykövete úgy értékelte, hogy Washington kilépése az UNESCO-ból fordulópontot jelent az ENSZ-ben. Közleményében úgy fogalmazott:
olyan új korszak kezdődik, amelyben immár meg kell fizetni az árát annak, ha valaki hátrányos megkülönböztetést alkalmaz Izrael kárára.
Hozzátette: az UNESCO most már láthatja, hogy "az Izrael ellen hozott abszurd és szégyenteljes" határozatainak következményei vannak. Danon szerint az Egyesült Államok Izrael mellett áll, és a két ország közötti szövetség erősebb, mint valaha.
Mély sajnálatát fejezte ki Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója az Egyesült Államok bejelntése miatt. Washington kilépése veszteség az ENSZ-családnak, veszteség a multilateralizmus számára - reagált a főigazgató. Egy olyan időszakban, amikor az erőszakos szélsőségek elleni küzdelem miatt újabb befektetésekre lenne szükség az oktatásba és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdításába, nagyon sajnálatos, hogy az Egyesült Államok éppen abból az ENSZ-szervezetből lép ki, amely vezető szerepet játszik ezekben a kérdésekben - tette hozzé Irina Bokova.
Az UNESCO állítólagos Izrael-ellenességére vonatkozó amerikai felvetésre reagálva Bokova közleményében számba vette az UNESCO egy sor olyan intézkedését, amelyet az Egyesült Államokkal közösen hozott az antiszemitizmus ellen. Felidézte például, hogy az UNESCO - amerikai egyetemek együttműködésével is - közösen dolgozott az egyik legismertebb holokauszt-túlélővel, a 2015-ben elhunyt, lengyel származású Samuel Pisarral, aki a szervezet jószolgálati nagykövete és holokausztoktatásért felelős különmegbízottja volt.
A francia külügyminisztérium is sajnálatát fejezte ki az Egyesült Államok kilépése miatt. Agnes Romatet-Espagne külügyi szóvivő úgy vélte, hogy Washington távozásával újabb jelentőséget kap Franciaország pályázata az UNESCO új főigazgatói posztjára.
Az UNESCO ugyanis hamarosan új főigazgatót választ, ami mindig erőteljesen átpolitizált döntés. A végrehajtó tanács 58 tagja épp csütörtök este nevezi meg azt a két végső jelöltet, aki közül majd az új vezetőt megválaszthatják.
Német politikusok is reagáltak a washingtoni bejelentésre. Monika Grütters, a német kormány kulturális megbízottja szerint az Egyesült Államok "teljesen rossz jelzést" küld döntésével. A Német Kulturális Tanács úgy vélte: a lépés nagy csapás a nemzetközi kulturális együttműködésre.
Washington egyébként nem először lép ki az UNESCO-ból: 1984-ben, Ronald Reagan elnöksége alatt is távozott az Egyesült Államok a szervezetből, ahova csak 2002-ben tért vissza újra. Az első kilépést az amerikaiak azzal indokolták, hogy feleslegesnek tartották a szervezetet, amelynek a költekezését is túlzottnak értékelték.