Először állítanak szobrot nőknek a New York-i Central Parkban, ahol mindeddig csupán férfiak kaptak emlékművet - számolt be az MTI.
A metropolisz illetékes bizottsága hétfőn fogadta el a nők jogaiért küzdő három élharcost, Susan B. Anthonyt, Elizabeth Cady Stantont és Sojourner Truth-t ábrázoló emlékmű felállítását.
"Ez a szobor azoknak a nőknek állít emléket, akik együtt dolgoztak azon, hogy forradalmi változást hozzanak a társadalmunkba"
- fogalmazott Pam Elam, a Monumental Woman önkéntes ügyvédeket, történészeket és közösségi vezetőket tömörítő közhasznú szervezet elnöke. A szervezet magánadományokból 1,5 millió dollárt (445 millió forintot) gyűjtött össze az új szobor felállítására és gondozására, továbbá az ezzel kapcsolatos tájékoztató programokra.
Az emlékművet augusztusban leplezik le a 166 éves park amerikai szilfák szegélyezte sétányán. Jövőre lesz a centenáriuma annak, hogy az amerikai nők szavazati jogot kaptak.
Az alkotás az első, nőknek állított bronzszobor lesz a park eddigi híres történelmi személyiségeket ábrázoló szobrai között, amelyek egyebek mellett Kolumbusz Kristófnak, Alexander Hamiltonnak vagy William Shakespeare-nek állítottak emléket. Az emlékművet Meredith Bergmann készíti. A város közterein elhelyezett műalkotásokról döntő bizottság hétfőn fogadta el Bergmann tervét, amely 91 pályázat közül nyert.
A művész elmondta, hogy reményei szerint az embereket, különösen a fiatalokat inspirálja majd a világ megváltoztatásáért küzdő különböző hátterű, eltérő faji, gazdasági és társadalmi környezetből érkezett nők szobra.
Bergmann emlékművén eredetileg csak Anthony és Stanton szerepelt volna, Truth azt követően merült fel, hogy a kritikusok felvetették, miért nem kerül az emlékműre egy afroamerikai nő is, aki ugyancsak sokat tett a nők ügyéért.
Sojourner Truth rabszolgaként született, de 1827-ben gyermekével együtt megszökött. Az 1851-es ohiói Női Jogi Gyűlésen felszólalva mondta el híres, Hát én nem vagyok nő? című beszédét.
Susan B. Anthony 1869-ben Elizabeth Cady Stantonnal alapította meg a Nemzeti Társaság a Női Választójogért nevű szervezetet. Úttörő küzdelmeik eredményeként 1920-ban az alkotmányban biztosították a nőnek a választójogot az Egyesült Államokban.