Seszták Miklós, fejlesztési miniszter és a világbajnokság szervezőbizottságának elnöke szerint az esemény összköltsége 130,6 milliárd forint. Az Index információi szerint ez még nettónak is kevés.
Úgy tűnik, hogy egy súlyos tétel eddig kimaradt a számításokból. Nincsenek róla nyilvános értesítők, a szervezők sem nagyon beszélnek róla, hiába a szlogen, hogy „minden költés publikus” néhány tízmilliárd elfelejtődhetett. A 130 milliárdos keretben nem igazán lehetett találni olyat, ami a televíziós közvetítéshez szükséges technológiai feltételek, például a megfelelő világítás megteremtéséről szól. Az internetes kapcsolat kiépítéséhez szükséges beruházásokról sem olvashattunk – pedig összességében ez lehet az egyik legnagyobb kiadás a költségvetésben.
A hálózat működtetéséhez szoftveres háttér szükséges, plusz a résztvevők kapnak digitális eszközöket is. Az Index úgy tudja, hogy ez 1400 mobiltelefont és 600 laptopot jelent, amit a versenyzők, a FINA képviselői és az önkéntesek egy része között osztanak ki.
Itt van tehát nagyjából nettó 30 milliárd forintnyi kiadás, aminek döntő többségét a lap információi szerint az állami Antenna Hungária kapta, kisebb részben Balatonfüreden az MVM Net.
Hogyan csinálták?
Ezekkel a beruházásokkal kapcsolatban, a nettó 125 millió forintos, a Császár-Komjádi uszodához tartozó gyengeáramú rendszerek kiépítésén kívül semmilyen szerződés nem került nyilvánosságra. Az Index szerint a megrendelő a világbajnokságot szervező Bp2017 NKft. volt, de a cég nem hirdetett sem nyílt, sem meghívásos beszerzést.
Az is valószínű, hogy nem az Antenna Hungária az igazi nyertes, mert ők minimális árréssel dolgoznak, a nyereség inkább az alvállalkozóknál köthet ki. A lap forrásai szerint balatonfüredi beruházásoknál a Canalcom, a Promontel és a KT Elektronik voltak az alvállalkozók. A fővárosban a Ramiris Europe Kft. hardverszállítóként (ezt a céget Seszták Miklóshoz szokták kötni), a Penta Industry építőként, a Hungaro DigiTel Kft. IT-security-felelősként, a Frank Digital mobilapplikáció fejlesztőként jelent meg. Rajtuk kívül két külföldi cég is részt vehetett a fejlesztésekben, a Wandafi és a Maksatpro.
Az is kérdéses, hogy az Antenna Hungáriának volt-e annyi saját forrása, hogy finanszírozza a projektet. Ehhez tartozik, hogy 2016 utolsó napján az államtól 21 milliárd forint készpénzt kaptak, nem részletezett célokra, itt most 30 milliárdos beruházásról lehet szó.
Wifi mindenütt
Az Index a hozzá eljutó információkból megpróbálta összerakni, hogy pontosan mit is tartalmaz a projekt. A televíziós közvetítésekhez szükséges technológia kiépítéséről nem lehet sok mindent tudni, azon kívül, hogy csúcsminőségű és ebből következően drága is. Az egyes technológiai ágak közti költségeloszlás sem világos.
A beruházás egyik legjobb része az ingyenes wifi-hálózat kiépítése. Ez nem korlátozódik a világbajnokság négy helyszínére, a lap ismeretei szerint a Batthyány tértől a Margit hídig, majd a pesti hídfőtől a Duna Arénáig ingyen netezhetünk, ehhez valamilyen formában a Margitsziget is csatlakozhat. Balatonfüreden a belvárosban és a Tagore sétányon lesz ingyen wifi.
A legpozitívabb hírt most írjuk: a világbajnokság után is használatban marad az ingyen wifi-hálózat, szóval ez tényleg jó és szükséges fejlesztés. A rossz hír az, hogy valószínűleg ezzel is meg vannak már csúszva, ráadásul a Margitszigeten elképzelhető, hogy a levegőben kell elvezetni a kábeleket, de a vébé után a föld alá kerülnek.
(címlapfotó: 24.hu)