Mekkora mozgástere lehet az ukrán politikában a színész-humoristából új elnökké választott Volodimir Zelenszkijnek? Várható-e jelentős változás az ukrán-orosz viszonyban? Hogyan alakulhatnak a magyar-ukrán kapcsolatok? Puhulhat-e a hatalomátadás előtt gyorsan elfogadott nemzetiségek jogait sértő ukrán nyelvtörvény? Ezekre a kérdésekre válaszolt Ackermann Sándor, a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője az Alfahírnek.
Zelenszkij nyert vagy a hátterében sejtett Igor Kolomojszkij, Ukrajna egyik legbefolyásosabb oligarchája?
Zelenszkijről érdemes tudni, tényleg egy olyan kívülálló a politikában, akinek semmilyen politikai tapasztalata nincsen, attól függetlenül, hogy komikusan alakította az elnök szerepét egy ukrán sorozatban, ami egy Kolomojszkij tulajdonában lévő televíziós csatornán futott. Zelenszkij ezzel a sorozattal tett szert komoly ismertségre és népszerűségre az egész országban. Petro Porosenko többször is azzal támadta, hogy Kolomojszkij bábja. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Porosenko ugyanúgy oligarcha, mint Kolomojszkij, és az ország egyik leggazdagabb embere. Korábban szövetségesek voltak, de mára kibékíthetetlen ellenfelekké váltak. Nincs arra azonban bizonyíték, hogy Kolomojszkijnak bármilyen hatása van vagy lehet Zelenszkijre, aki egyébként maga sem csupán egy színész-humorista, hanem producer is, és jelentős vagyonnal rendelkezik.
Tehát Zelenszkij akkor politikailag autonóm szereplőnek tekinthető?
Folyamatos találgatások tárgya, hogy ki állhat mögötte, ki támogathatja. Valamilyen szinten autonóm szereplő, ugyanakkor mindenképpen szüksége van háttértámogatásra. Ezalatt nem azt értem, hogy valaki hátulról mozgatja, hanem szakmai támogatásra gondolok, akár volt politikusok, vagy olyan emberek részéről, akik otthonosabban mozognak a politikában, mint ő. Ha feláll a saját csapata, el tudom képzelni, hogy olyanok kapjanak benne szerepet, akik régebben már vállaltak pozíciót a politikában.
Zelenszkijnek nincs pártja, lehet így mozgástere az ukrán politikában elnökként?
Annyit helyesbítenék, hogy Nép szolgája néven már van bejegyzett pártja. Az külön érdekesség, hogy A nép szolgája címmel futott a televízióban az az ukrán sorozat is, amiben Zelenszkij az elnököt játszotta. Ukrajnában várhatóan ősszel lesznek parlamenti választások, addig mindenképpen fel kell építenie egy pártot, ami komoly eséllyel indulhat. Ukrajnában félig elnöki, félig parlamentáris rendszer van, ami azt jelenti, hogy bizonyos jogkörök az elnök kezében vannak, bizonyos dolgokat viszont nem tehet meg a parlamenti támogatás nélkül.
Ha Zelenszkijnek nem lesz erős pártja vagy jelentősebb támogatottsága a parlamentben, akkor nagyon minimálisra fog csökkenni a mozgástere.
A következő pár hónap egy fontos időszak lesz, aminek az a fő kérdése, hogy Zelenszkij tud-e kompromisszumot kötni a mostani parlamenttel, ahol az egyik legnagyobb erő továbbra is Porosenko pártja, de ott van még a Julija Timosenko vezette Haza, illetve az oroszpárti politikusokból álló Ellenzéki Blokk.
Mi lesz Porosenko sorsa, csendben a háttérbe vonul, vagy még lehetnek gondok a hatalomátadással?
A hatalomátadással valószínűleg nem lesz gond. Porosenkótól nem lenne túl elegáns, ha akadályozná, ráadásul neki már a parlamenti választásokra kell koncentrálnia. Minden cselekedet vagy tevékenység, amivel hátráltatná a demokratikus hatalomátadást, az a népszerűségének további csökkenéséhez vezetne. Neki most az lesz a feladata a választások előtt álló hónapokban, hogy újra összekapja a pártját. Porosenkónak el kell kezdenie kampányolni, és újra kell gondolnia azokat a kérdéseket, amikkel eddig ütötte a vasat. Zelenszkij politikai tapasztalatlanságának és Kolomojszkij behatásának hangoztatásával nem sok választót tudott meghatni azok közül, akik már lemondtak róla az elnöki ciklusában.
Az elmúlt években Porosenko az ukrán nacionalizmus felszításával igyekezett politikai népszerűséget szerezni magának. Mi lesz most a palackból kiengedett szellemmel, Zelenszkij vissza tudja ezt majd tuszkolni?
A nemzetiségi kérdés abból a szempontból érdekes lesz, hogy Zelenszkij egy oroszajkú politikus. Ha megnézzük a választási térképeken az eredményeket, akkor keleten és délen volt a legnépszerűbb. Porosenkónak inkább a nyugati országrész volt a központja, de a második fordulóban már ott is alulmaradt. Zelenszkij használja az ukrán nyelvet is, de a kampányban látszott, hogy igyekszik megszólítani az orosz nemzetiséget. Ez sikerült is. Porosenkónak minimális volt a támogatottsága a kárpátaljai magyarok körében, alapvetően Zelenszkij tett szert nagyobb népszerűségre. Kérdés még, hogy ukrán elnökként mit fog kezdeni a nemzetiségi viszonyokkal.
Rácz András, a Political Capital biztonságpolitikai szakértője még a második forduló előtt egy előadáson a Corvinuson arról beszélt, nem várható, hogy egy adott ország külpolitikája jelentősen eltérjen a biztonságpolitikai helyzetéhez képest, és ebből sem Porosenko, sem Zelenszkij nem nagyon tud kimozdulni. Ön, hogy látja, várható jelentős fordulat az ukrán-orosz viszonyban?
Zelenszkij az elődjének a tagadásából nőtte ki magát, de neki sem lesznek más lehetőségei. Meg kell felelnie a választóinak, akik már nagyrészt elfordultak Oroszországtól.
Azt a kampány során is többször kijelentette, hogy elkötelezett az euroatlanti integráció mellett, és folytatódni fog az Európai Unióval, illetve a NATO-val való együttműködés. Zelenszkijnek egyensúlyoznia kell majd a különböző felek között, ha mindenkinek meg akar felelni. Ez nem lesz könnyű. Moszkva reakcióiból az látszik, hogy még ők se nagyon tudják hova tenni Zelenszkijt. Az oroszoknak mindegy volt, hogy ki lesz az elnök, ha az nem Porosenko. Az utóbbi években nagyon elhidegült az orosz-ukrán kapcsolat. A tavaly őszi Kercsi-szorosnál történt incidens után a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok teljesen befagytak. Zelenszkij ezzel kapcsolatban pozitív változást ígért, azonban a Krím ügyében nehéz elképzelni bármilyen kompromisszumot Oroszországgal. Kelet-Ukrajnában talán várható valamilyen változás. Zelenszkij a minszki egyezmény mentén és a normandiai négyek segítségével javítana a helyzeten, de az oroszok nem biztos, hogy le fognak mondani az eddig megszerzett előnyeikről.
Ukrajna az ötévnyi háborúskodás után teljesen ki lett véreztetve, morálisan is tönkrement az ország. Mindenkinek az az érdeke, hogy megnyugvás legyen, még akkor is, ha ez már egy nagyon alacsony intenzitású fegyveres konfliktus Kelet-Ukrajnában.
Válaszában arra utalt, biztosra vehető, hogy az ország nyugati orientáltsága nem változik. Zelenszkijjel felgyorsulhat a Nyugathoz közeledés folyamata?
Porosenko 2014-es megválasztása óta az euroatlanti integráció politikai lózungként lett használva. Egy kicsit ki is üresedett ez a narratíva.
Gazdasági és politika helyzetét tekintve Ukrajnának sem az uniós, sem a NATO-csatlakozás nem reális cél belátható időn belül. A gazdasági kapcsolatok erősödhetnek, a vízummentességet már megkapták az ukránok, a NATO egyelőre kivár.
Magyar nézőpontból a legfontosabb kérdés: hogyan alakulhat a magyar-ukrán viszony?
Az elnökválasztás előtt két szcenárió volt. Az egyik, hogy Porosenko újráz, és marad a nemzetiségellenes hangulat, ami elsősorban az oroszok ellen irányul, de közben a magyarokat is sújtja. A másik szcenárió az volt, hogy jön Zelenszkij, aki egy kicsit mindenkinek „zsákbamacska”, mert a víziói nem ismertek teljesen, a programja is sok kérdőjelet mutat. Az orosz nemzetiség felé nyitottabb, emiatt több bizakodásra adó ok van, mintha Porosenko maradt volna az elnök, de még nehéz bármit is jósolni. Új ukrán elnökként valószínűleg nem a magyar ügy lesz az első, amivel foglalkozni fog.
Az ukrán parlament közben gyorsan még a hatalomátadás előtt áttolta a nyelvtörvényt, amivel kapcsolatban Zelenszkij jelezte, hogy hivatalba lépése után felülvizsgálja. Csakhogy azt is leszögezte: az ukrán az egyetlen államnyelv Ukrajnában, az állam pedig köteles az ukrán nyelv fejlesztéséről és használatának kiterjesztéséről gondoskodni, a kérdés csak az, hogy milyen módszerekkel valósítják meg ezt a stratégiai irányt. Hiú ábránd abban bizakodni, hogy Zelenszkijjel változhat, esetleg puhulhat a nemzetiségek jogait sértő nyelvtörvény?
Igen, ebből is látszik, hogy mennyire nehéz dolga lesz az elkövetkező hónapokban az új elnöknek, ha dűlőre akar jutni a jelenlegi parlamenttel. Porosenko még május végéig aláírhatja a törvényt, és minden bizonnyal meg is teszi.
Zelenszkij ugyan ígéretet tett a nyelvtörvény felülvizsgálatára hivatalba lépését követően, de ehhez majd minden bizonnyal hónapoknak kell eltelniük, hogy valóban érdemi változás lehessen.
Azt egyelőre nem tudjuk, hogy Zelenszkij csapatában van-e olyan szakember, aki a nemzetiségi kérdést, illetve a nyelvügyet annyira átlátja, hogy ebben komoly irányvonalat tudjanak képviselni. Éppen emiatt el kell telnie néhány hónapnak ahhoz is, hogy például szó lehessen egy magasabb szintű magyar-ukrán találkozóról, amelynek a nyilatkozataiból lehet majd pontosabbat leszűrni.