Az amerikai elnök a Bloombergnek adott interjút, melyben leszögezte, ha a WTO nem bánik jobban az Egyesült Államokkal, akkor elhagyják a szervezetet. Trump a tőle megszokott stílusban az egyik legrosszabb megállapodásnak nevezte a WTO létrehozását.
A Bloomberg kommentárjában azt írja, hogy ez a lépés potenciálisan sokkal több veszélyt hordoz magában, és sokkal súlyosabb következményekkel járhat, mint a kínaiakkal szembeni kereskedelmi háború, mert teljesen alááshatja a hidegháború után kialakult nemzetközi rendszert.
Az USA nem áll le, folytatja a kereskedelmi háborút Kína ellen
Washingtoni bejelentés szerint a 25 százalékra növelt vámmal sújtott kínai áruk köre a műanyag termékektől - például csatornacsövektől - az agrártermékeken át a vasúti kocsikig terjed. Az intézkedés 279 termékfajtát érint. Az amerikai kormány a terveknek megfelelően bevezeti további kínai portékákra 16 milliárd dollár értékben a 25 százalékos vámtarifákat - erősítette meg kedden, helyi idő szerint a kora esti órákban Robert Lighthizer, az Egyesült Államok kereskedelmi főtárgyalója.
Robert Lighthizer, Trump kereskedelmi tanácsadója a fő kritikusa a szervezetnek. Lighthizer úgy látja, hogy a WTO működése csorbítja Amerika szuverenitását, például a dömpingellenes ügyekben. Az USA ezért nem hajlandó hozzájárulni az új bírók kinevezéséhez a WTO döntőbíróságába, így a szervezet előbb-utóbb működésképtelenné válhat.
Mit csinál a WTO?
1995-ben jött létre az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény utódaként, elsősorban azzal a céllal, hogy ennek keretein belül rendezzék egymással, békés módon a kereskedelmi vitákat a tagállamok, eddig 164 ország csatlakozott hozzá.
Jelenlegi céljaihoz tartoznak az olyan általános ügyek mellett, mint az életszínvonal emelése, a teljes foglalkoztatás elérése, a jövedelmek folyamatos növelése, a világ erőforrásainak optimális felhasználása is.
Elképzeléseit többek között a vámok és egyéb kereskedelmi akadályok leépítésével, valamint a diszkriminatív elbánás felszámolásával próbálja elérni. Tevékenységük röviden úgy foglalható össze, hogy a kölcsönös külkereskedelmi engedményeket meghatározott szabályok szerint szerződésekben rögzítik, amelyek így ellenőrizhetők és számonkérhetők.
(fotó: goodfreephotos.com)