A neves amerikai Yale Egyetem diszkriminálja, azaz hátrányosan megkülönbözteti a fehér bőrű és az ázsiai gyökerű amerikaiakat a felvételik során - állapította meg pénteken nyilvánosságra került jelentésében az amerikai igazságügyi minisztérium.
A tárca egy ázsiai-amerikai csoport bejelentése nyomán, két évvel ezelőtt indított vizsgálatot, s megállapította, hogy a
A vizsgálatok nyomán a minisztérium arra a következtetésre jutott, hogy az egyetemi felvételiknél a faji hovatartozás több száz esetben is "döntő tényező" volt. Azonos tanulmányi eredményeket felmutató hallgatók közül tízszer annyi afroamerikait vettek fel, mint fehérbőrű vagy ázsiai gyökerű amerikait.
Megállapításairól a minisztérium levélben értesítette az egyetemet is. "A faji megkülönböztetésnek nincs előnyös formája" - fogalmazott Eric Dreiband igazságügyi államtitkár. Leszögezte: "előítéletekhez, megkeseredettséghez és megosztottsághoz vezet, ha amerikaiakat törvényellenesen faji és etnikai csoportokra osztanak". Felhívta a figyelmet arra is, hogy az oktatási intézményeknek végre fel kell ismerniük, hogy
"minden embert egyenlő tisztelettel és a bőrszínük szerinti törvényellenes megkülönböztetés nélkül kell kezelni".
A kormányzat egyúttal felkérte a tekintélyes egyetemet, hogy már a 2020-2021-es tanévben vessen véget a hátrányos megkülönböztetésen alapuló felvételi rendszernek, és írásban terjessze elő a változtatásra vonatkozó javaslatait a kormányzatnak.
A Yale szóvivője, Karen Peart visszautasította a minisztérium megállapításait, s azt állította, hogy a tárca nem az információk teljes körének birtokában készítette el jelentését. Peart megjegyezte: az egyetem gyakorlata "évtizedek óta abszolút összhangban áll a szövetségi legfelsőbb bíróság precedensértékű határozatával". Ez a határozat az afroamerikaiakat érintő pozitív diszkriminációról rendelkezik.
Az igazságügyi minisztérium már korábban írásban rögzített jogi támogatásáról biztosított egy perkeresetet, amelyet a Harvard Egyetem ellen nyújtottak be, szintén az afroamerikaiakat előnyben részesítő és - a benyújtó szerint - az ázsiai-amerikaiakat hátrányosan érintő gyakorlat miatt. Egy bostoni bíróság a Harvard javára döntött, de az ügy nem zárult le, mert jelenleg a fellebbviteli bíróság előtt van, s feltételezhetően a szövetségi legfelsőbb bíróság (az alkotmánybíróság) elé is kerül majd.