Augusztus elején a parlament és a bíróságok is nyaralnak, ám a magyarok kétharmada nem engedhet meg magának egy valamirevaló nyaralást – kezdte szombati, pécsi devizahiteles utcafórumát Z. Kárpát Dániel. A Jobbik országgyűlési képviselője rögtön hozzá is fűzte,
„akit pedig kifosztottak a hibás termékkel, az uzsorafeltételekkel ellátott devizahitellel, annak az esetek döntő többségében most egyáltalán nem a nyaraláson jár az esze”.
A devizakárosultak ügyét felkaroló jobbikos képviselő szerint ez azért van, mert „az embereket fojtogató, szorongató végrehajtók nem mentek nyári szünetre, tehát a devizások kifosztása ugyanúgy folytatódik”. Z. Kárpát szerint mindenkinek szembesülnie kell azzal, hogy Magyarországon
a devizakárosultak száma 3 és 5 millió fő közé tehető.
A Jobbik képviselője hangsúlyozta, ezt a hitelt az emberek „nem jókedvükből vagy hobbiból vették fel”, a céljuk az volt, hogy megmaradjanak a szülőföldjükön. Úgy véli, a bankok „tukmálták” a devizahitelt, azonban elhallgatták a svájci jegybank figyelmeztetését, a külföldről érkezett jelzéseket. Felidézte a Bankszövetség 2006. január 31-i, az MTI-ben is megjelent közleményét, melyben „lényegében lehülyézték azokat, akik komolyabb kockázatokat sejtettek a svájci frankos borzalom, a forintosított rémálom mögött”.
Felvetette a 2010 előtti kormányok felelősségét, amelyek hagyták felduzzadni ezt a hitelállományt. Úgy vélte, egy „időzített bombáról”, egy „csapdahelyzetről” volt szó.
A devizakárosultak ügyével foglalkozó jobbikos honatya
„gonosz rulettnek”
nevezte a konstrukciót, ugyanis romló árfolyam mellett is nőtt a törlesztőrészlet, de javuló forintárfolyam esetére be volt építve a szerződésben az egyoldalú szerződésmódosítás, a kamatemelés lehetősége, azaz
a fogyasztó semmiképp sem járhatott volna jól.
Z. Kárpát szerint le lehet ülni a bankokkal tárgyalni, bár már ez is „hideg érzéseket kelt” a devizakárosultakban – mondta, de hozzátette, ő maga elsősorban egy jól célzott törvénnyel, a Lex Marczingóssal meg akarja mondani, hogyan kell kártalanítani az összes devizakárosultat.
A képviselő azt mondta, az elmúlt 4-5 évben nem volt nagyon miben reménykedniük az érintetteknek és családjaiknak. Most azonban van egy Marczingós-ítélet, a devizakárosultak szabadságharcosaként is emlegetett ügyvéd pedig egységbe kovácsolta a devizásokat egy létező megoldási modell mentén.
Emellett – tette hozzá – életre hívták a Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetségét, melynek Facebook-csoportja szombaton már csaknem 50 ezer tagot számlál, és az előzetes jelentkezési lapot is több ezer olyan személy töltötte ki, akik
„élő, létező, lüktető közösséget fognak alkotni”.
A jobbikos politikus azt ígérte, bárki is lesz kormányon és ellenzékben, a devizakárosultaknak ott lesz egy több tízezer fős, megkerülhetetlen közössége, akiknek szakmai munícióját Marczingós László, a pécsi fórumon is megjelent, de korábban a szigetszentmiklósi kilakoltatásnál is jogi segítséget nyújtó Ölveczky István, valamint más hozzáértő jogi szakemberek dolgozzák ki, ő maga pedig a parlamenti ajtókat fogja nyitogatni.
„Az is biztos, hogy országos szervezettséggel a devizások hangja sokkal hangosabb lesz, mint a problémakör elindulása óta bármikor”
– húzta alá Z. Kárpát Dániel, aki szerint legalább közvetve mindenki érintett a devizahitelek ügyében, ugyanis a bank által elvett pénz hiányzik a reálgazdaságból.
Az ellenzéki képviselő azt mondta, „a tőkeösszegen felül minden forint járjon vissza”. Szerinte ez lehetne az elmúlt tíz év legnagyobb gazdaságfejlesztési programja valósulhatna meg, mert a visszakapott pénzből a devizakárosult lakást tudna felújítani, bővíteni, az életét tudná vezetni, terveit megvalósítani.
„Nem adható vissza a megroppant egészség, az átvirrasztott éjszaka, a külföldre szakadt családtag, de a pénz igen”
– mondta Z. Kárpát Dániel.
A Jobbik képviselője figyelmeztetett, hogy aki azt ígéri, két hét alatt megoldaná az ügyet, az hazudik és el kell zavarni. Az ellenzéki párt ezzel szemben látja a győztes receptet, azt viszont nem lehet megmondani, melyik színpadon és mikor tudják sikerre vinni. Mint fogalmazott, a Jobbikkal sok területen próbálkoznak, és
minél több devizakárosult támogatja őket, annál nagyobb lesz a remény a sikerre.
Z. Kárpát azt kérte, mindenki „tartsa szárazon a politikai puskaport”, mert a Nemzeti Választási Bizottság hamarosan dönt arról a népszavazási kezdeményezéséről, mely leállítaná a kilakoltatásokat és a devizahitellel kapcsolatos végrehajtásokat. Ha ez zöld jelzést kap, akkor viszonylag gyorsan össze kell gyűjteni kétszázezer aláírást a népszavazás kiírásához.
A jobbikos képviselő azt ígérte, már az ősszel visszatérnek minden megyeszékhelyre, addigra jogilag is megalakul a Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetsége. Z. Kárpát hangsúlyozta, e szervezetnek a kártérítés kiharcolásán túl az is célja, hogy „soha többé senki ne érezhesse magát szálegyedül a viharban, a sötétségben, az éjszakában”, ugyanis – fogalmazott – a legnagyobb baj az volt, hogy egyedül hagyták a devizakárosultakat.
Z. Kárpát örömét fejezte ki, hogy a választási kampányra ráfordulva a Tisza Párt is felfedezte a devizakárosultak kérdéskörét, ám aláhúzta,
„ne az állam, ne a költségvetés fizesse a devizás igazságtételnek az árát”.
Kifejtette, a devizakárosultak is adófizetők, vagyis ha a büdzséből történne a kártalanítás, akkor a károsult a saját jóvátételét fizetné.
„Ez nem járja, fizessenek a bankok, fizessenek azok, akik a hibás terméket rászabadították Magyarországra!”
– nyomatékosította a Jobbik politikusa.
Z. Kárpát nyilvános fellépésre is buzdította a devizakárosultakat, mint fogalmazott, a devizásoknak „nem mentőcsónak kell”, hanem joguk van az igazságtételhez, a banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetsége tagjainak pedig ingyenes jogsegélyszolgálatot is biztosítanak. A jobbikos honatya azt üzente a politikumnak, hogy ne merészeljék lebecsülni a közösség erejét, mert azt nem lehet többé félresöpörni.
Az utcafórumon Ölveczky István, a Bátor Program Egyesület egyik vezetője, devizahiteles ügyeket képviselő ügyvéd arra emlékeztetett, a Kúriának már régen megmondták, hogyan kellene rendezni a devizakárosultak kérdéskörét, ennek ellenére Marczingós Lászlónak három ítéletet kellett kiharcolnia az Európai Unió Bíróságán (EUB), mire „a harmadik már robbant”. A jogi szakember szerint nincs miről tárgyalni, ugyanis
– a bankoknak egy kötelességük van: fizetni a cechet;
– a kormánynak egy kötelessége van: előkészíteni a törvényváltozást, hogy ne egyéni perekben kelljen az igazságot elhozni;
– az Országgyűlésnek egy kötelessége van: ezt törvénybe iktatni.
Az ügyvéd az EUB ítéletének összegzését így fogalmazta meg:
„érvénytelen szerződést nem lehet érvényessé nyilvánítani”.
Ölveczky István arra mutatott rá,
az árfolyamrés alkalmazása miatt az összes szerződés semmis.
(Folyósításkor devizavételi árfolyamot, törlesztéskor pedig devizaeladási árfolyamot alkalmaztak a bankok, amire a Kásler-ügyben kimondta az EUB, hogy tisztességtelen – a szerk.) A jogász szerint vagy pereskedni kell, ami a Kúria ellenállása miatt nehézkes és sokba kerül, vagy a törvényhozási utat választják. Ehhez szerinte összefogás és egy vagy több politikai tömb szükséges, amely beviszi az ügyet a parlamentbe.
Ölveczky István a jogi helyzeteket elemezve azt közölte, akinek a rendezés után még tartozása van a bank felé, az – az EUB vonatkozó döntése szerint – jogosult részletekben fizetni. Akinek lezárt ügye van, annak az ügye sem évült el. Akinek elvették az ingatlanát, annak a becsérték és az annál kisebb árverési végösszeg közti különbözet kártérítésként jár vissza a banktól – ismertette az ügyvéd. Az az ingatlan, amit a becsértéken árvereztek el, annak a jelenlegi értékére jogosult a devizakárosult, ezt azonban szakértővel kell megállapítani – sorolta.
Az ügyvéd felhívta a figyelmet, hogy az ilyen ingatlanügyi kártérítés – mivel egyedi ügyekről van szó – mindenképp bírósági utat igényel, azonban
a hitelszerződés rendezéséhez nem kell bíróságra járni, az elszámolás törvényi úton rendezhető.
Ölveczky István arra is rámutatott, a tőként felül befizetett összegre, ami a devizakárosultnak visszajár, a banknak a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelő kamatot is kell fizetnie.