Hárommillió magyar családot közvetlenül vagy nagyon szűk körben érintett a devizahitelezés kérdésköre – mutatott rá Z. Kárpát Dániel az M1 Ma reggel című műsorában. A Jobbik devizakárosultakat képviselő politikusa azt mondta, egymást kiegészítő információk vannak az érintettek számáról, hiszen előfordulhat, hogy valaki devizahitelt volt kénytelen felvenni ingatlanja és gépjárműve megvásárlásához is.

A jobbikos honatya azt is elárulta, az általa és Marczingós László által vezetett Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetségének 2400 tagja van, és legalább 3-4 párt szimpatizánsai tömörültek ebbe, hiszen – mondta –
„mindenki érzi, hogy azt, hogy ez így nem normális, ennek nem szabadna így maradnia”.
Z. Kárpát Dániel úgy fogalmazott, „kijózanító adat” volt számára, hogy
az egész Európai Unión belül a devizahitelek felét Magyarországon helyezték ki.
Úgy véli, „egy brutálisan felelőtlen felügyelet és kormányzati asszisztálás mellett beleerőszakolták az embereket a devizahitelekbe”, a kockázatokat pedig elhallgatták. Emlékeztetett,
a svájci jegybank figyelmeztette a kockázatokra a magyar bankrendszert, akik azonban ezt a figyelmeztetést nem továbbították az ügyfeleknek.
A jobbikos politikus felidézte, az Európai Unió Bíróságán (EUB) 10 hónappal ezelőtt megszületett Marczingós-féle ítélet azt mondja ki, a szerződések tisztességtelen kitételt tartalmaznak, így érvénytelenek, az adósoknak csak az eredeti tőketartozást kellett visszafizetniük. Az ellenzéki honatya hozzáfűzte, itt van egy „még át nem hidalt” vita a kormánnyal, ugyanis a Fideszben azt mondják, aki perel, az jó eséllyel nyer, Z. Kárpát azonban arra hívta fel a figyelmet, a devizakárosultak zömének nincs se pénze, se energiája pereskedni. A jobbikos politikus azt mondta, nekik kötelességük őket is képviselni, ezért
a parlamentnek kell törvényt hoznia, ami megerősíti az EUB ítéletét, és kötelezik a bankokat egy tisztességes elszámolásra.
Az ellenzéki képviselő azt mondta, ha a károsultak visszakapnák a pénzüket, az egy ezermilliárdos gazdaságélénkítő csomaggal érne fel, mert ők ezt a pénzt itthon költenék el életük visszarendezésével.
Z. Kárpát reményét fejezte ki, a végrehajtások hibernálásával le tudják állítani a rendszert addig, amíg a Lex Marczingóst a parlament el nem fogadja.
A Jobbik képviselője leszögezte, a tisztességes elszámolás mindent magában foglal, a kártérítésekről pedig második körben kell beszélni. Utóbbival kapcsolatban arra mutatott rá, az ingatlan „elkótyavetyéléskori” értékét össze kell vetni a mai piaci értékével, úgy vélte, „akár százmilliós különbség is lehet”. Ez – fogalmazott – egy kártérítés során visszajár, de a tisztességes elszámolás meg kell, hogy előzze ezt a lépést.
A beszélgetés itt nézhető vissza:
