Kedvezőnek értékelte a miniszterelnökkel vívott szócsatáját Z. Kárpát Dániel az M1 Ma reggel című műsorában. Mint fogalmazott,
„az üléspont meghatározza az álláspontot,”
azaz ő ellenzéki képviselőként teljeskörű megoldást sürgetett, míg a kormányfő véleménye szerint túlságosan is a bankok akaratát, lobbierejét vette figyelembe. A jobbikos honatya szerint a devizahitelezés kérdéskörében a 2003 és 2008 közötti időszakban az akkori felügyelet, az akkori kormányzatok, és az akkori, nem túl hangos ellenzék is felelős.
Z. Kárpát bejelentette, a témakörben Forintosított rémálom címmel könyvet is írt.
A devizakárosultak ügyét szívén viselő jobbikos képviselő ismertette, az adás idején szintén egy kilakoltatás történik, ahol munkatársai helyettesítik őt a jogsegélyezés során. Mint mondta, forintosítási rémálomról azért beszélhetünk, mert nagyon sok család nem tudott kiszállni a hitelcsapdából,
„nem mentettek meg senkit, aki tudott, az önerejéből kijött ebből a dologból”.
Ugyanakkor pozitívan értékelte, hogy Orbán Viktor nyitottnak mutatkozott arra, hogy a devizás igazság jogaként emlegetett úgynevezett elsétálási jogot megvizsgálják. A Jobbik képviselője ismertette, ez arról szól, hogy akik évekig-évtizedekig törlesztettek, elvitték a házát, azoktól ne lehessen további milliókat követelni.
Arra a felvetésre, hogy a jelzálog-hitelezés rendszerét egy ilyen intézkedés érzékenyen érintené, Z. Kárpát úgy felelt, van egy hibás termék, a devizahitelezés, vagyis nem a teljes jelzálog-hitelezési rendszert kellene felforgatni. Úgy vélte,
az a természetes igazságérzet, hogy akitől elvették az ingatlanját, az megszabadulhasson a hiteltől, le kell, hogy képeződjön a jogban, legyen ez a bank kockázata!
Az ellenzéki politikus szerint Magyarországon a bankok számára „nagyon kedvező a klíma”, így ezt a kockázatot telepítsük vissza a bankokra, azaz legyen elegendő az ingatlanfedezet, ne legyen hosszú távú adósrabszolgaság. Kiemelte,
a tartozás öröklődik, így ha az adós elhuny, akkor „generációkon átívelő trauma képződik”.
Arra a felvetésre, hogy a kormányfő elutasította a kilakoltatási moratórium időtartamának kitolását, Z. Kárpát úgy felelt, a kormánynak és az ellenzéknek is politikai érdeke lenne, hogy ne legyenek otthonvesztések, de legalább végrehajtói túlkapások, jogsértések ne történhessenek.
„Nem hiszem, hogy a 37 ezer kilakoltatott család mindegyike felelőtlen, vagy hibáztatható lenne”
– emelte ki Z. Kárpát Dániel, aki hozzátette, azért kérte a miniszterelnöktől a kilakoltatások leállítását, hogy amíg az Európai Unió Bíróságának ítélete a magyar jogba beilleszkedik, addig se történhessenek visszafordíthatatlan folyamatok.
Ismertette, mivel ennek a kormányzat nem tett eleget, az egyetlen lehetőség, hogy minden jogsegélymeghívásnak eleget téve megpróbálják a jog medrébe visszaterelni az ügyeket. Példaként említette, hogy olyan ügyben is a segítségét kérték, ahol egyik nap egy családi ház egyik felére egy végrehajtó csapat, majd a következő nap a másik felére egy másik végrehajtó csapat tenné rá a kezét.
„Ez nonszensz, ilyen nem fordulhatna elő egy normális helyzetben”
– hívta fel a figyelmet a Jobbik devizakárosultakat képviselő politikusa.
A beszélgetés itt tekinthető meg: