A mostani devizahiteles országjárás kicsit másképp indult, ugyanis most már tagként be lehet lépni a Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetségébe (BKFSZ) – közölte a M1 Ma reggel című műsorának csütörtöki adásában a devizakárosultak ügyét felkaroló Z. Kárpát Dániel. A Jobbik országgyűlési képviselője megjegyezte, ezt a civil szervezetet a devizahitelesek szabadságharcosaként is emlegetett ügyvéddel, Marczingós Lászlóval közösen álmodták meg, a most elindult országjárás során pedig helyszínenként is több tucat jelentkező van, aki „tagként kívánja a közös érdekérvényesítést szolgálni”.
Az ellenzéki honatya úgy látja, amikor egy-egy ember szeretné saját jogait érvényesíteni, az nehézségekbe ütközik, de ha ezt egy több száz vagy több ezer fős érdekvédelmi szervezet teszi meg, akkor más a helyzet. Z. Kárpát szerint „egy élő, lüktető közösség jön létre devizásokból, banki károsultakból”, ők pedig fizikailag is tudják segíteni egymást.
Arra kérdésre, hogy mi az egyesület célja, Z. Kárpát úgy felelt, „papírunk van róla, hogy minek kell történnie”. Az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítéletére hivatkozott, ez alapján pedig a felvett tőkeösszeget kell visszafizetni a banknak,
„ezen felül minden forint visszajár”
– húzta alá a jobbikos képviselő, aki megjegyezte, ez egy új elszámolást kíván a bankok részéről.
Z. Kárpát hangsúlyozta, valójában nem is kellene jogszabályt alkotni, mert az EUB ítélete kötelező erejű, minden devizahitel-szerződésre, a már lezárt, végtörlesztett szerződésekre is vonatkozik. Azt elismerte, hogy ez „nem érkezett meg a magyar térbe”, ezért több közéleti lépést is tett.
Egyrészt rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett, mely a kormánypárti és momentumos képviselők távolmaradása miatt határozatképtelen lett.
Másrészt népszavazási kérdést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz, melyben a Marczingós-féle megoldásig megtiltaná a devizahiteles kilakoltatásokat és végrehajtásokat.
A Jobbik alelnöke úgy látja, a parlamentnek konszenzusra kellene jutnia,
„meg kell spórolni a devizakárosultaknak, hogy még évekig pereskedjenek!”
Z. Kárpát úgy fogalmazott, az ő feladata, hogy a Lex Marczingóst „küldöncként” bevigye a parlamentbe, és minél több, pártállástól független képviselő felsorakozzon az igazságos rendezés mellett. A politikus szerint ha igazságot fognak szolgáltatni a devizakárosultaknak, akkor a polgárokat, a fogyasztókat a nagy hálózatokkal szemben minden más kérdésben is meg fogják tudni védeni.
Az ellenzéki honatya azt is felidézte, már a nyár folyamán konkrét szolgáltatásokat indítottak:
– a tipikus kérdések összeszedését az ügyvédek pedig szakmai választ adva rájuk mint egy első ügyvédi konzultáción jogsegélyt nyújtanak;
– az utcafórumokon is oda lehet menni kérdezni, azaz fizikai jogsegélyt nyújtanak;
– kilakoltatások megelőzését célzó telefonvonal működik, ahol az ügyeket átvizsgálva igyekeznek azt a jog medrébe visszaterelni.
Emellett országot járnak, demonstrációkat tartanak, a parlamenti munkában is felhozzák a devizakárosultak ügyét.
A BKFSZ-ről azt mondta, most a közösségépítés folyamatánál tartanak, ha egy településről 5-10-20-30 fő jelentkezik, akkor megalakítják a helyi szervezetet. Hangsúlyozta, ez nem párt, hanem
„egy ügy mentén szerveződő, viszont ott nagyon markánsan megoldásokat kereső közösség”.
Úgy véli, a közösség célja, hogy a kifosztott emberek soha ne érezzék magukat egyedül.
Az ellenzéki politikus szerint most is november 15. és március 15. között lesz kilakoltatási moratórium, ezt követően azonban már a választási kampány finisében fogunk járni. Úgy véli, nagy a veszély, hogy november 15-ig számos kilakoltatást akarnak megvalósítani a végrehajtók. Ezt azzal támasztotta alá, hogy az eddig bevált halasztó hatályú kifogások most kevésbé működnek. Örömmel idézte fel a közelmúltbeli, tápiószecsői esetet, ahol sikerült elérni, hogy haladékot kapjon a devizakárosult.