Cinikusnak tartja Z. Kárpát Dániel azt a kijelentést Répássy Róberttől, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettesétől, hogy már nincsenek is devizahitelesek. A Jobbik devizakárosultak ügyét parlamenti színtérre vivő képviselője az Országgyűlésben napirend előtti felszólalásában felidézte,
a forintosítással az emberek törlesztőrészlete a hitelfelvétel idejéhez képest átlagosan 70 százalékkal megnőtt.
Az ellenzéki honatya felrótta, hogy a kormányzatnak nem volt érdemi üzenete azok számára, akik „belefulladtak egy devizahitelbe”, és dönteniük kellett, hogy a taníttatást, a közüzemi számlákat, később a gyógyszereket, élelmiszert fizetik-e ki, vagy pedig a hiteltartozást. Z. Kárpát Dániel hangsúlyozta, aki devizakárosultként az ingatlanját védi, azt nem lehet ugyanúgy kezelni, mint egy önkényes lakásfoglalót, aki szándékosan nem fizeti a közüzemi számlákat.
A jobbikos képviselő azt is felelevenítette, már egy éve szorgalmazta egy országos adatbázis létrehozását annak érdekében, hogy a végrehajtók meg tudják különböztetni a devizahitelekre visszavezethető tartozásokat, így azok esetében elkerülhető lenne a végrehajtás, kilakoltatás.
„Ezt az egész kifosztó mechanizmust le kell állítani!”
– húzta alá a jobbikos honatya.
Az ellenzéki politikus azt is a kormányzat szemére vetette, hogy az árverési vevők között rendszeresen befektetők, gazdasági társaságok vannak.
„Miért? Hogy lehet ez? Miért nem tiltották meg, hogy mások nyomorán gazdasági társaságok gazdagodjanak?”
– tette fel a kérdést Z. Kárpát Dániel, aki azt kérte, tiltsák ki „a hiénákat és a nyomor vámszedőit a devizások közvetlen közeléből”.
Az ellenzéki politikus azt is felrótta, hogy az árverések során nem száz százalékon adják el, hanem „fillérekért vihetik el az emberek ingatlanjait”, majd követelnek tőlük további milliókat.
„Legyen devizás szabadság joga!”
– kérte a korábban is felvetett elsétálási jog bevezetését a Jobbik képviselője.
Z. Kárpát Dániel azt mondta, a kormány a forintosítással lepaktált a bankrendszerrel, és arra szólította fel a kabinetet, a Marczingós-féle ítélet értelmében követeljenek a bankoktól tisztességes elszámolást, és a tőkeösszegen felül kifizetett pénzeket adják vissza az érintetteknek.
Válaszában Répássy Róbert államtitkár, miniszterhelyettes tagadta, hogy az Európai Unió Bíróságának Marczingós-féle ítéletéből következne, hogy csak a tőkeösszeget kellene visszafizetnie az adósnak. A fideszes politikus azt állította, csak az a szerződés érvénytelen, ahol a hitelező nem megfelelően tájékoztatta az adóst az árfolyamkockázatról.
Répássy azt is felidézte, a kormány felajánlotta az egyösszegű végtörlesztés lehetőségét a devizahiteleseknek. Úgy vélte, a kormány a jelzáloghiteleseknek segített, és a kamatstop most is őket védi.
Répássy Róbert azt állította, a kormány több mint tíz intézkedést hozott, amivel a devizahiteleseket kimentette ebből az adósságcsapdából. Végül „nevetséges állításnak” nevezte, a rendezésnek azt a módját, hogy az érvénytelen szerződések esetén az eredeti állapotot kellene visszaállítani. (Amit egyébként a Polgári törvénykönyv is előír. – A szerk.)