"Olyan jelölteket indítunk az előválasztáson, akik helyben már bizonyítottak és akik kellően integratívak ahhoz, hogy ne csak az elkötelezett ellenzéki szavazókat tudják megszólítani, de a bizonytalanokat is" - Jakab Péter, a Jobbik elnöke, miniszterelnök-jelöltje nyilatkozta ezt pártja jelöltjeivel kapcsolatban.
Interjúsorozatunkban bemutatjuk a Jobbik színeiben az előválasztáson induló politikusokat, és terveiket.
Zala megye 1-es számú választókerületében is számos kérdést, problémát kell megoldani, és mivel rendkívül eltérő lehetőségű települések találhatóak itt, fontos, hogy a legalkalmasabb jelöltet válasszák ki az itt élők. Az ellenzéki előválasztáson a Jobbik Benke Richárdot indítja, a zalaegerszegi önkormányzati képviselő terveiről, a térséget sújtó problémákról is beszélt az Alfahírnek. Interjú.
Miért fontos, hogy minél több választópolgár részt vegyen az ellenzéki előválasztáson?
A 2018-as országgyűlési választás megmutatta, hogy lehetnek külön-külön erősek az ellenzéki pártok, de egymás nélkül nem fognak tudni kormányt váltani. Az előválasztás legfontosabb célja, hogy a 106 választókerületben, így a zalaegerszegiben is, megtaláljuk azt a legalkalmasabb személyt, aki összellenzéki támogatással képes lesz legyőzni a Fideszt (és annak jelöltjét).
Minden egyes ember érdeke most már pártszimpátiától függetlenül, hogy a fideszes ámokfutást megakadályozzuk: ezt pedig csak együtt tudjuk, de együtt sikerülni is fog.
A választókerületben 76 település található, a megyeszékhelytől, Zalaegerszegtől kezdve egészen apró falvakig. A Zala 1-es választókerület is igen különlegesnek tűnik.
Ez igaz, de egyben a lehetőségek helye, a szép zalai vidék területe. Földrajzilag a három város (Lenti-Zalalövő-Zalaegerszeg) szépen elkülönül, háromszöget alkotva, amely egyfajta központi hely is a környéki települések tekintetében. Mindemellett van 73 falu a választókerületben, amelyek kellő potenciállal rendelkeznek a vidék megtartó erejét tekintve. Viszont látni kell azt is, hogy az elmúlt évtizedekben komoly károk keletkeztek (elnéptelenedés, agrárgazdasági visszaszorulás, külföldiek térnyerése, multik kecsegtető helyzete, stb.), amelyeket talán még helyre lehet hozni.
Hogyan?
Az elmúlt tíz év legnagyobb kormányzati bűne, hogy a vidékpolitika kimerült a kultúrház átfestésében, pár méter utca felújításában vagy felnőtt játszóterek avatásában - vagyis nem a megtartó erő és a hazai termelői szektor megerősödésében és a saját piac kedvezőbb helyzetbe hozásában. Ezen szükséges lesz változtatni, mert csak így tudunk jövőt adni megyénknek.
Mit tart a legfontosabb feladatának, kihívásának?
Az elnéptelenedést megállítani, a zalai vidéknek értelmet adni. Vissza kell térni az agrárgazdasághoz a falvakban, s értékteremtő munkahelyeket létesíteni. A megtartó erő fogja a demográfiai problémákat megoldani, ahol jó élni, ott a fiatalok is szívesebben letelepednek vagy éppen ottmaradnak. Ez többségében azon is múlik, hogy milyen a kormányzati hozzáállás: stratégiai szövetséget a mikro-, kis- és középvállalkozásokkal kell kötni, nem az egyébként is tőkeerős multikkal. A zalai vidék nagyon jó kondíciójú, a forrásokat is ezek kiaknázására kellene fordítani!
Bár még közel sem látni a koronavírus-járvány végét, de azért most már elég tapasztalat összegyűlt, hogy lássuk, mennyire volt sikeres a kormány egészségügyi politikája.
Az egészségügy iszonyatosan leterhelt. A fő probléma nem csak abban van, hogy a koronavírus milyen terhelést jelentett, sajnos az eredő ok évekre visszamenőleg keresendő: már 2015-ben komoly visszhangja volt az egészségügyben tapasztalt problémáknak (például a "fekete ruhás nővér" története), amelyek nem lettek megoldva - és erre jött rá a koronavírus okozta leterhelés. Persze a kormánypropaganda szerint minden rendben van az egészségügyben is, úgyhogy hátra is dőlhetünk - csak senki ne legyen beteg vagy ne kerüljön kórházba inkább.
Említette már, hogy támogatni kellene a kkv-szektort. A Zala megyei vállalkozásokra milyen hatással van a gazdasági válság?
A vállalkozások támogatása szintén sajátságosra sikerült.
A sikerpropaganda mögött a valóság sajnos az, hogy a mikro- és kisvállalkozások rendesen megsínylették ezt az időszakot. Nekik azt a logikátlanságot is el kellett viselniük, hogy miközben a szupermarketek nyitva lehettek, szabályzás nélkül csoportosulhattak az emberek, a kocsmák, éttermek egyáltalán nem - aztán még a fodrászokat és virágárusokat is bezáratták.
Ezen szektorok, vállalkozások, dolgozók támogatása kb. annyiban merült ki, hogy az ország miniszterelnöke együttérzett velük. Óriási segítség. A kormány aztán áprilisban döntött úgy (nagyjából öt hónappal a korlátozások után), hogy központilag eltörli a teraszok után az önkormányzatoknak fizetendő közterületi díjat. Mindezt Zalaegerszeg városvezetése már év elején meglépte. Szóval a kormányzati támogatás finoman szólva is hagy némi kívánnivalót maga után, miközben a szomszédos, "labornak" tekintett országban kicsit másképp működik a vállalkozók és munkavállalók támogatása.
Zalaegerszegi önkormányzati képviselőként miként szembesült az Orbán-kormány önkormányzatokkal szembeni politizálásával?
Az önkormányzatok legfőbb problémája egyértelműen a helyben befolyt adók elvonása volt. Zalaegerszegen is komoly kiesést jelent, de a kistelepülések gazdasági mozgástere teljesen megszűnt ezzel. Lényegében az önrendelkezésüket teljesen kicsorbította a kormány, ami messze nem támogatást jelent. Ugyanis ha az elmúlt tíz évben propagált dübörgő gazdaság igaz lenne, valamint a tavaly megkapott EU-s forrást is idevesszük, semmi sem indokolná az önkormányzatok ellehetetlenítését.
Ön szerint 2022-ben, a kormányváltás után mi lesz a legfontosabb feladata a kormányváltó erőknek, és Ön milyen feladatban vállalna szerepet?
A legfontosabb feladat egyértelműen az lesz, hogy a kormányváltás egyben korszakváltást is jelentsen. Vagyis a politika ténylegesen a "kisemberek" érdekében legyen, a közpénz pedig tényleg a köz javát szolgálja.
Jómagam okleveles vidékfejlesztési agrármérnökként mindenképp a vidék feltámasztásában, az agrárgazdaság megerősítésében szeretnék szerepet vállalni.