Csillag Endre Rock Band néven október 21-én tartja bemutatkozó koncertjét egy új formáció, ami egyben a névadó nyilvános születésnapi bulija is. E jeles esemény kapcsán csörgettük meg Csukát, a Zártosztály őrült gitárosát, hogy első kézből informálódjunk az eseménnyel kapcsolatban, valamint, hogy a lehető legtöbbet megtudjunk erről a friss projektről. Aki egy kicsit is ismeri főhősünket, annak nem meglepő, hogy vele – szerencsére – képtelenség „szimpla” interjút készíteni, mert az első pillanattól kötetlen beszélgetés során a fontos aktualitások elmesélése közben a humoros megnyilvánulásokkal sem spórol - nem történt ez másként most sem.
- Pár nap múlva színpadra lép a Csillag Endre Rock Band. Mikor pattant ki a fejedből egy saját zenekar összeállításának ötlete?
- Ott kezdeném, hogy amikor Sipi (Sipos Péter énekes - a szerk.) elment a Zártosztályból, és Schrott Peti lett az énekesünk, elkezdtünk többet játszani. Majd megérkezett Horváth Pista szervező, és onnantól kezdve megváltozott az egész dolog, olyan lettem a saját zenekaromban, mintha egy alkalmazott lennék. (nevet) Zserbó (Mirkovics Gábor basszusgitáros - a szerk.) és Pista elkezdte a bandát olyanná formálni, amilyenre ők gondolják. Nagyon szeretem a régi miskolci Edda dalokat, megemelem a kalapomat előttük, de azok nem köthetőek hozzám, tehát velem nem autentikusak. Szeretek ebben a csapatban játszani, fogok is, csak ez így már nem kimondottan az én „gyerekem”. Úgyhogy akarok egy olyat is, ami az enyém. (nevet) Csak olyan dalokkal, amelyekhez tényleg „közöm van”, és ezek előadásához kerestem társakat, felépítettem egy – már majdnem teljes – saját zenekart. Ennek lesz az élő bemutatkozása október 21-én, a Backstage Pub-ban, ahol a születésnapomat is megünnepeljük.
- Bemutatnád a többieket?
- Ahogy a Tedd amit akarsz klipjében már látható, hallható, Kiss Zoli az énekes. Ez ugye a 2015-ös Csillagok és gyémántok című szólólemezem egyik dala – azon Pataky Attila énekelte –, de most újragondolt verzióban került rögzítésre, és már Zoli hangjával szólal meg. Ő sajnos nemrég egy műtéten esett át, úgyhogy ugrabugrálni most még nem fog a színpadon, viszont énekelni azt nagyon. Nagy Laci a dobos, illetve Pad Ricsi a billentyűs. A basszusgitáros posztra még keresem a megfelelő embert, így ezen a koncerten Zserbó fog beugrani, amit ezúton is nagyon köszönök neki! Vele nem gond, hogy szinte csak egy-két próbával a hátunk mögött álljunk ki a közönség elé, neki kézben vannak a dalok. Jelen esetben 15-16 számról van szó, és az elég nagy kihívás, hogy ezek profin meg is szólaljanak.
Lacival annak idején már játszottam együtt a D. Nagy és a Frakció nevezetű csapatban. Akkor még Ausztriában éltem, de nyaranta hazajöttem, csináltam velük egy lemezt, amire két dalt is írtam. Aztán nemrég elmentem vendégként egy Érzés koncertre, direkt azért, hogy megnézzem, hogy milyen most. És megmondom őszintén, azon a bulin olyan tempó volt, és annyira jó dobolás, hogy az elképesztő. Úgyhogy megkértem, játsszon már ezen a szülinapi esten.
- És Ricsi hogyan került a látóteredbe? Ő egy jóval fiatalabb korosztály tőletek…
- Tavaly novemberben volt egy RockForradalom nevű rendezvény a Csiliben, ahol egy alkalmi zenekar tagjaként én is felléptem. Ebben Beke Márk lett volna a billentyűs, de a Covid miatt, és mivel előtte nem sokkal született meg a gyermeke, mégsem vállalta a bulit. Ricsit ajánlották helyette. Hamar megtanulta a számokat, a koncertet is jól nyomta le, úgyhogy kellemes emlékeim maradtak meg vele kapcsolatban, így most nem is volt kérdéses, hogy neki szóljak.
- Zoli hangjával képzeled el hosszútávon is a csapatot?
- Nagyon jó lenne! Már készítettünk még egy felvételt, de több dalon is dolgozunk, és ő szövegeket is ír. Azzal tisztában vagyok, hogy más formációkban is játszik, de azt mondta, hogy aki előbb diktálja be a dátumot, azé a buli. (nevet) Úgyhogy már van egy december 3-ai lekötött koncertünk is.
- Konkrétan mi alkotja most a repertoárt?
- Ez a mostani, nem csak egy születésnapi buli, hanem kicsit a zenekar bemutatkozása is, és mivel még nagyon képlékeny a dolog, ezért ezen az estén az ötös, és hatos Edda LP dalait játsszuk, de elhangzik majd a Változó idők is, valamint a szólólemezemről jó néhány szám. És lehet, hogy lesz egy új nóta is, vagy legalább egy kis részlet belőle.
- És a továbbiakban mennyiben változik a program?
- Olyan dalokat is elő fogok még venni, amelyekben szerző vagyok, vagy valamilyen hangszerelési sajátosság miatt hozzám köthetőek, tehát Bikini, Deák Bill, vagy Hard számok is bekerülhetnek a műsorba. Egyébként, ha már Hard… megcsináltuk magyarul az Into the Fire-t, Vágyvihar címmel, és már egy klipet is forgattunk hozzá, csak még nem végeztem az utómunkákkal. De hamarosan azt is bemutatjuk.
- Ez az az új nóta, amit az előbb említettél?
- Igen. Azon az első Hard albumon, ahol Björn Lodin volt az énekes, sok dalban voltam zeneszerző, meg gitároztam is, és a felvételekből a ritmusgitár-sávjaim is felkerültek a lemezre, így elővettem ezt a számot is. Akkor egy „hülyeség” miatt összevesztem Björnnel… Elkezdett velem kötekedni, hogy a szólóknál modernebbül kellene gitároznom, ne legyek túl heves, vérmes. Basszus! Ez az én füleimnek annyira fura volt, hogy valaki azt mondja nekem, hogy be cool… mármint zeneileg. Mondom, én ilyen vagyok, erős paprikán nőttem fel, nem halon, mint ők ott fenn északon. Nálam nem a halvér dominál. (nevet) Úgyhogy most megcsináltam másképp, Zoli meg lazán hozta az énektémákat, szerintem jobb is ez a verzió, mint az eredeti.
- Visszatérve még a társaidhoz… Egy hangszerest elvileg könnyebb pótolni, mint egy énekest, ráadásul szinte mindig az utóbbival azonosít a közönség leginkább egy bandát. Mi van akkor, ha esetleg több olyan bulid is összejön, amikor Zoli nem ér rá? A nézőket ez nem fogja összezavarni, illetve hogyan akasztasz le hirtelen egy jó énekest ilyen esetben?
- Ez egy teljesen jogos kérdés! Ráadásul Zolinak olyan orgánuma van, és olyan magasakat is ki tud énekelni, hogy nem egyszerű dolog a pótlása. De nincs benne semmi titok… A Zártosztállyal is jártunk már úgy, hogy Schrott Peti nem tudott eljönni, és akkor beugrott helyette Bánfi Feri ’Bobo’ az Érzésből, vagy Scholtz Attila a Dinamitból. És láss csodát, a közönség ugyanúgy élvezte a bulit, mintha mi sem történt volna. Tehát gyakorlatilag maguk a dalok a leglényegesebbek, és ugye mi hárman – Zserbó, Fortuna Laci, és én – ott vagyunk a régi Eddából, tehát önazonos marad a produkció. A Csillag Endre Rock Band esetében pedig az van, hogy nem akarok minden héten játszani. Nekem elég lenne havonta-kéthavonta egy-egy koncert, úgyhogy megpróbáljuk, hogy ezeken a majd most megismert felállás álljon színpadra, ne nagyon kelljen senkit helyettesíteni.
- Amúgy számmisztikai szempontból hagytad meg az 59+ jelölést a mostani esemény nevének?
- Nem. (nevet) Ez egy poén volt anno, amikor hatvan éves lettem, akkor úgy írtam a koncertplakátra, hogy 59+1. Tudod, mint a primadonna, aki soha nem akar egy bizonyos kor után öregedni. (nevet) Persze, ez nőknél más, de én férfi vagyok… Szóval ezt a megjelenítést folytatom tovább, úgy voltam, ez maradjon most már így, de jövőre leszek 65 éves, és egy nagyszabású rendezvényt tervezek e kapcsán, ott már rendesen ki lesz írva. Most, épp emiatt vendégek sem lesznek. Illetve, egy valakit szerettem volna… Gömét (Gömöry Zsolt, Edda billentyűs - a szerk.), de nem jöhetett el. Pedig nagyon hiányzik a játéka…
- A Vágyvihar klipként való megjelenése után várható még valamilyen új dal bemutatása is?
- Nem új szerzemény, de igen, jelenleg is dolgozom a szólólemezemen megjelent Wherever You Go kisfilmjén. Ez ugye egy instrumentális szám, és egy 3D-s animációs klipet készítek hozzá. Pontos megjelenést nem tudok mondani, az biztos, hogy készül.
- Már annyiszor szóba került ez a hat évvel ezelőtti szólólemezed… lesz második?
- Lesz! És ha minden jól alakul, akkor év végére össze is jön. Új dalok, és néhány régi nótám újra felvett verziója szerepel majd rajta. És ha az megjelenik, akkor már indíthatok úgy egy turnét, hogy az a hang énekelje végig, aki az albumon hallható. Ahogy mondtam, jelen állás szerint ez Kiss Zoli. Tudom, hogy most van egy kis ellentmondás a között, hogy lemezen Csillag Endre szólóban, koncerteken meg Rock Band, de ennek az a magyarázata, hogy ha csak az én nevem van kiírva egy bulihoz, az olyan „furcsa”. Ott rontottam el – és ezt mindig elmondom szomorúan/viccesen –, hogy nem kellett volna elmennem külföldre, vagy nem szabadott volna hazajönnöm. Nagyon-nagyon hosszú idő kiesett azáltal, hogy kint zenéltem, és tanítottam - egyszerűen elfelejtettek az emberek. Ráadásul nem vagyok az a buliba menős típus, tehát, ahogy a szakmában mondják, hogy ’el kell járni koncertekre, és meg kell mutatni magad’, az nálam nincs. Én itthon ülök a feleségemmel, és a két babámmal. (nevet) Oké, virtuális világ van, a Covid óta meg még fokozottabban, és próbálok is osztogatni dolgokat a Facebookon, de ez édeskevés. Tényleg koncertezni, meg mutogatni kellene magam, de nekem ez nem megy.