A
Pesti Srácok szerint a lemondás hátterében az áll, hogy Kenézt megviselték az ítélet miatt kapott bírálatok.
A portál érdelődésére a Fővárosi Törvényszék sajtóosztályán azt közölték, Kenéz 2017. január 31-én írásban, indoklás nélkül nyújtotta be lemondását, de lemondási ideje miatt szolgálati jogviszonya április 30-ig fennáll. A bírónő ráadásul még a brutális elsőfokú ítéletet sem foglalta írásba, holott erre a jogszabályok szerint hatvan napos határidő állt volna rendelkezésére. Amíg ezt nem teszi meg, addig az eljárás sem kerülhet másodfokra, magyarul nem születhet jogerős ítélet.
Az ügyészségi információkban otthonosan mozgó portál a Fővárosi Törvényszéktől azt a választ kapta, hogy Kenéz Andreát a lemondási idejére egyéb ítélkezési feladatai alól mentesítették, így "az írásba foglalás bár késedelmes, de folyamatos".
Ugyanis elfelejtette írásba foglalni a szóban forgó verdiktet, amiért most elő is vette a Fővárosi Törvényszék, tudta meg az Átlátszó.Az oldal összefoglalójából kiderül: nem elég, hogy a testület elnöke visszavonta Kenéz Andrea "munkahelyen kívüli munkavégzésre vonatkozó engedélyét", de egyéb, "szigorú igazgatási intézkedéseket" is kezdeményezett ellene.
Korábban az Átlátszó.hu írta meg, hogy a büntető kollégiumot vezető Mikó Gergely is távozott posztjáról, miután hiába adott többletidőt Kenéznek az ítélet írásba foglalására, az nem készült el vele. A törvényszék ennek kapcsán azt írta: Mikó 2016. december 31-i hatállyal mondott le tisztségéről „személyes döntése” alapján.
A portál emlékeztetett, hogy Kenéznek a Tocsik-ügyben is több idő kellett, hogy körülbelül egy évig tartott az írásba foglalás. De ő tárgyalta az olajszőkítős Energol-ügyet, ahol 2005-ben, két év után visszalépett a bíráskodástól, így aztán újra kellett kezdeni az egész pert. Szintén ő tárgyalta az Egymásért alapítvány ügyét, amelyben az ítélethirdetés szünetében a hét év szabadságvesztésre ítélt Földesi-Szabó László elsőrendű vádlott fogta magát, és kiszökött a teremből. A Kenéz Andrea vezette bírói tanács ezt nem vette észre, és mire föltűnt nekik, már késő volt.
Mint ismert, Budaházy Györgyöt a Kúria döntésére hétfőn előzetes letartóztatásból házi őrizetbe helyezték.
Ifjabb Balsai István, a Budaházy-ügy tizedrendű vádlottjának jogi képviselője a PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott: a Kúria döntése abból a szempontból úttörő jelentőségű, hogy egy ilyen súlyos elsőfokú ítélet után a vádlottak rendszerint előzetesben szokták várni a másodfokú eljárást. Az ügyvéd szerint a Kúria döntésében szerepet játszhatott, hogy az eljárás és az ítélet írásba foglalásának elhúzódása miatt a védelem beadványa már a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt van, amely elmarasztalhatja a magyar államot.
Időrend
Mint ismert, Budaházy György 2009 júniusában került előzetes letartóztatásba, két év múlva házi őrizetbe helyezték. Tavaly augusztusban Budaházyra bűnszervezetben, társtettesként elkövetett terrorcselekmény, illetve felbujtóként elkövetett testi sértés és kényszerítés bűntette miatt tizenhárom év fegyházbüntetést szabott ki. Az összesen 17 vádlottból a 15 terrorcselekménnyel megvádolt személyt 5 és 13 év közötti letöltendő szabadságvesztéssel sújtotta a törvényszék, feltételes szabadságra nem bocsáthatók, összesen 125 évet osztott ki Kenéz. Budaházy György és hat vádlott-társa a súlyos büntetés ellenére házi őrizetbe került, további három emberrel szemben pedig lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el. Ám a vádhatóság sikerrel fellebbezett a házi őrizet ellen, így tavaly októberben Budaházy megint előzetesbe került.Budaházy Györgyöt bűnösnek ítélték meg "társtettesként elkövetett terrorcselekmény, felbujtóként testi sértés és kényszerítés bűntettében, mindezt bűnszervezetben elkövetve". Tizenhárom év fegyházbüntetést kapott, feltételesen sem szabadulhat. A Hunnia-per minden vádlottja bűnös, közülük kettő kivételével mindenki terrorcselekmény bűntettében. A vádlottak 5-12 év közötti fegyházbüntetéseket kapnak, ami elképesztő mértékű. Külön döbbenetes, amikor kiderül, hogy a román állampolgárságú Sz.