„Lehetne korrekt nyugdíjrendszerünk, de ahhoz magasabb személyi jövedelemadó-kulcs kellene”

Miután Vona Gábor hazugságvizsgálós vitára hívta ki Orbán Viktort, újabb lendületet kapott a nyugdíjak körüli vita. Azt még a kormányzat sem tagadja, hogy az elöregedő magyar társadalom belátható időn belül megroppantja az ellátórendszert, azonban a lapunknak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő nyugdíjszakértő szerint a kormányzat szándékában nem áll korrekt feltételeket biztosítani az idősek számára.

Kezdjük talán azzal, hogy július végén jelent meg egy tanulmány az Állami Számvevőszék (ÁSZ) lapjában, amelyben a szerzők túlságosan is optimistának találták a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előrejelzését. A jegybank korábban azt jósolta, hogy 2035 előtt nem érheti el az állami nyugdíjrendszer hiánya a GDP 4-4,5 százalékát, azonban az ÁSZ szerint már korábban be fog következni: a Népességtudományi Kutatóintézet (NKI) prognózisa szerint ugyanis 2030-ra egy keresőre már 0,58-0,61 nyugdíjas fog jutni, míg az MNB 0,49 nyugdíjassal számolt.

Pedig az államnak már jövőre is 110 milliárd forinttal kell kiegészítenie a nyugdíjkasszát.

Ennek egyik oka egyébként a Fidesz-kormány által idén bevezetett 5 százalékos járulékcsökkentés (27-ről 22-re), amit 2018-ban újabb 2 százaléknyi csökkenés fog követni. Talán az átgondolatlanság következménye, de ez csak 2017-ben egy 370 milliárd forintos lyukat ütött a költségvetésbe. S ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy Magyarországon 73 ezer nyugdíjas kap havonta 50 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat.

Demográfiai oldalról nézve sem túl jók a kilátások: 2022 környékére teszik a Ratkó-generáció plusz 300 ezres táborának a nyugdíjba-vonulását.

2022-ben ér véget a nyugdíjkorhatár-emelési ciklus, a nyugdíjkorhatár akkortól lesz 65 év, ami az 1957-ben és utána születettekre vonatkozik. Ez egyrészt még inkább megterheli a nyugdíjkasszát, másrészt ennyivel kevesebb befizetővel is számolhatunk. Becslések szerint 2030-ra kiesik a nyugdíjkassza bevételének az egynegyede.

Egyének tekintetében sem sokkal kedvezőbb a helyzet. Aki idén megy nyugdíjba, az átlagosan a nettó fizetésének a 66 százalékát kapja meg. Ha a nyugdíjkassza hiányát nem pótolnák, 2030-ra ez az arány 50, 2040-re viszont 34 százalékra csökken. Egy magánpénztári számítás szerint ahhoz, hogy nyugdíjba vonulásunk után még 15 évig 120 ezer forintos kiegészítéshez jussunk, előtte 17 éven keresztül havonta 43 ezer forintot kellene a számlánkra befizetve megtakarítanunk.

Ez történelmi vita lesz - Vona Gáborra és Orbán Viktorra is hazugságvizsgálót tennének

A Jobbik elnöke hétfői sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy nyilvános, élő vitára hívja ki a kormányfőt, hogy ütköztessék a Jobbik és a Fidesz nyugdíjas programját. Vona Gábor kijelentette, mindezt úgy képzeli el, hogy Orbán Viktor és ő is hazugságvizsgálót vesz fel a vita idejére. Történelmi este lenne.

A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány, illetőleg a nyugdíjjal kapcsolatos törvényeket elfogadó parlamenti többség hozza a nyugdíjrendszert egyre nehezebb helyzetbe. Abban, hogy a nyugdíjkassza kiadásai meghaladhatják a bevételeket, nagy szerepet játszik a járulékcsökkentés, „amit egyébként minden szereplő örömmel üdvözölt, sőt még nagyobbat követelt”.  Az MNB előrejelzése sem számolt ezzel a bevételkieséssel.

Ezek bonyolult összefüggések: nem lett volna szabad csökkenteni a járulékokat, amikor többletbevétele van a nyugdíjalapnak, a társadalombiztosításnak – igaz ezeket igyekezett a kormány eltitkolni.

„A többletből tartalékot kellett volna képezni, vagy a járulékfizetők számára nyitott egyéni számlán megtakarítani”

- magyarázta a nyugdíjszakértő, hozzátéve: ezzel szemben a kormány járulékcsökkentést hajtott végre, bízva abban, hogy ennyivel is növekednek a bérek, ami vagy bekövetkezik, vagy nem. Általában bekövetkezett, de biztosra kellett volna menni, azt közvetlenül a munkavállalóknak juttatva, nem a munkaadók jóindulatában reménykedve.

Üzent a politikának is – szerinte a járulékcsökkentés egy kétélű fegyver, és még ellenzékből is ettől várják a versenyképesség növelését. Hozzátette, hogy Vona Gábor is a befizetések csökkentéséről beszélt.

„Csinálhatunk egy korrekt nyugdíjrendszert, de az csak nagyon magas személyi jövedelemadó-kulcs mellett tartható fenn, melyet a nyugdíjra is kivetnek, sőt azt egészségbiztosítási járulék is terheli”

- szögezte le. Hangsúlyozta, hogy a politikának, főleg a mindenkori aktuális kormányzat számára nem kívánatos, hogy a társadalom számára a rendszer átlátható legyen. „A homály minden politikai erő érdeke”.

Ahogy az a fenti adatokból is kitűnik – és amint az az elöregedő társadalmakra igaz – a nyugdíjasok kevesebbet kapnak vissza, mint amennyit befizetnek. S ennek az átverésnek mindenki a részese. A nyugdíjasok lényegében egy körülbelül 30 százalékos rejtett adót fizetnek, csak nem tudnak róla. Ez a helyzet tulajdonképpen minden pártnak megfelelő.

Elmondta, hogy 2022 után – talán már 2023-tól – újabb nyugdíjemelés várható, és az időskori elszegényedés ismét és egyre súlyosabb probléma lesz.