2017. 10. 03. 21:52

Borzasztó körülmények között él a magyarok többsége

Ma Magyarországon csaknem 1,7 millióra rúg azoknak a száma, akiknek lakhatási körülményei messze elmaradnak az ideálistól, gondot okoz számukra a számlák fizetése. Miközben az albérletárak az egekbe szöknek, a kormánynak nincs egy olyan lakhatást segítő programja sem, ami ezt az embertelen körülmények között élő réteget célozná meg. A lakhatási támogatások jellemzően a középosztályt vagy az annál tehetősebbeket érintik.

Ma délután, a lakhatási világnap alkalmából mutatta be a Habitat for Humanity Magyarország éves 2016-os éves jelentését a lakhatási szegénységről.

A jelentés szerint hiába növelte az elmúlt években a kormány a lakhatásra nyújtott támogatások összegét, a pénzek valójában nem azokhoz jutnak el, akiknek valóban szükségük lenne rá.

A szerzők szerint a kabinet politikájából évek óta hiányzik egy olyan lakáspolitika, ami rendszerszinten kezelné a szegénység lakhatási problémáját,

ehelyett a vagyonosabb réteg ingatlanvásárlását- vagy bővítését támogatják, például a tavaly nagy felhajtással beharangozott CSOK-kal is.

Eközben egyre több család képtelen kigazdálkodni jövedelméből a lakhatás költségeit, ami Magyarországon átlagosan a bevételek 30-40 százalékát teszi ki.

A kormány rezsicsökkentése tehát nem sokat segített. A lakosság nagy része szenved úgynevezett energiaszegénységben. Az Eurostat adatai szerint vizesedő, penészes otthonban a magyarság negyede él. A probléma pedig nem csak a szegénységi küszöb alatt élőket érinti.

A Magyar Nemzetnek Kovács Bence, a tanulmány egyik szerzője azt nyilatkozta, hogy a "kormányzatnak a megfelelő nagyságú pénzügyi források biztosítása mellett a lakáspiac szabályozásával is segítenie kellene a szegényebbeket. Adókedvezményt kellene például nyújtania azoknak az ingatlantulajdonosoknak, akik hajlandóak elfogadható áron hosszú távra bérbe adni az ingatlanjukat a kevésbé jómódúaknak."

Emellett egy olyan átfogó otthonteremtő és szociális bérlakásépítési programot javasolnak, ami régóta a Jobbik politikájának is egyik alappillére.

Az így elkészülő lakások igénybevétele hosszabb távra megoldást jelenthetne az alacsony-keresetűek számára is.

Az „Éves jelentés a lakhatási szegénységről 2016” című elemzés megállapítja, hogy a magyarországi lakáspolitikai eszköztár összességében szegényes, számos lakhatási problémát hagy megválaszolatlanul, ezáltal tömegek számára lehetetleníti el a méltányos – élhető lakhatási körülményeket kínáló, megfizethető, biztonságos – lakhatáshoz való hozzáférést.