2017. 12. 13. 16:39

Fordulat a magyar vidék életében - "Ne a leggazdagabb 10 százalék vigye el a támogatások kétharmadát!"

Radikális változások várhatóak a következő években a magyar mezőgazdaság és vidék életében, viszont már ismerhetőek azok a vállalások, amelyeket a Jobbik fogalmazott meg a szektor fejlesztése, illetve az abban dolgozók, és családjaik helyzetének, jövőjének biztosítása érdekében. Magyar Zoltán szerint ugyanis jelenleg nem használjuk ki hazánk adottságaiban rejlő lehetőségeket, előnyöket.

Magyar Zoltán, a Jobbik agrárpolitikusa, a parlament Mezőgazdasági bizottságának alelnöke kedden egy sajtórendezvényen ismertette az ágazati szaksajtó képviselőivel a legerősebb ellenzéki párt vidéket érintő vállalásait.

  • A teljes mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási rendszer reformja.
  • A munkaerőhiány felszámolása, a fiatalok bevonása a mezőgazdaságba.
  • Az állattenyésztés kiemelt támogatása, a magyar élelmiszeripar feltámasztása.
  • A magyar vetőmag-előállítás növelése.
  • A tisztességes, átlátható, szolgáltató és ingyenes Nemzeti Agrárkamara létrehozása.
  • A fideszes földesurak összeharácsolt birodalmainak visszavétele.

Az ellenzéki politikus közölte, a választási program konkrét pontjait januárban ismerheti meg a szélesebb nyilvánosság, azt ugyanakkor elárulta, "ez nem a Jobbik programja", hanem egy komoly társadalmi egyeztetésen átment folyamat végeredménye. A Jobbik Mezőgazdasági kabinetje tucatnyi alkalommal szervezett kerekasztal beszélgetéseket az ágazat legkülönfélébb szereplői (az erdészettől kezdve, a tejiparon át, a vadászatig és a méhészek problémájáig bezárólag) számára, ahol a legkisebbektől a legnagyobbakig képviselhették magukat a gazdálkodók, termelők, és feldolgozók.

Nehéz helyzetben van a magyar mezőgazdaság

- fogalmazta meg tapasztalatait Magyar Zoltán. Még annak dacára is ez a helyzet, hogy évente több mint 100 milliárd forint érkezik csak a mezőgazdasági és vidékfejlesztési forrásokon keresztül az agráriumba. S, ha ehhez hozzávesszük a különböző fejlesztési forrásokat, akkor már bőven 300 milliárd forintnál járunk.

Ennek ellenére sem tapasztalható semmilyen felzárkózás, és még mindig nagyon távolinak tűnik az ausztriai vidéki állapot, sőt inkább a leszakadás a jellemző. Magyar Zoltán szerint ennek az egyik oka, hogy egy szűk érdekkör viszi el a támogatások nagy részét. Ezen a gyakorlaton változtatni kell, fogalmazott a jobbikos politikus.

Szintén foglalkozni kell az állami földekkel is. Emlékeztetett: az Orbán-kormány által három hullámban levezényelt földprivatizációt megelőzően még arról szólt a kormányzati kommunikáció, hogy a közösségi földvagyon eladásával növekszik majd a termelés hatékonysága, a családi gazdálkodók pedig földhöz juthatnak. Azonban ezek a célok nem valósultak meg.

"A Fidesz szembement korábbi ígéretével, és már az SZDSZ-es időket idéző privatizációba kezdett"

- utalt arra Magyar Zoltán, hogy Orbán Viktor nemcsak azt ígérte meg, hogy növelni fogja az állami területek mértékét, de azt is, hogy kormányzása alatt külföldiek nem vesznek majd magyar termőföldet.

Utóbb a kormányfő mindkét kijelentéséről kiderült, hogy hazugság volt.

A Jobbik ezzel szemben hosszútávú, tartós bérleti szerződésekkel juttatná, illetve juttatta volna földhöz a valóban helyben gazdálkodó és élő kis és családi gazdálkodókat.

Ha a magyar mezőgazdaságról beszélünk, nem kerülhetjük meg a Fazekas Sándor vezette agrártárcaszerepét sem.

"Az az abszurd helyzet állt elő, hogy nem tudom miért van ma Magyarországon Földművelésügyi Minisztérium (FM), nagyon szeretném, hogy lenne értelme, de nincs"

- fogalmazott Magyar Zoltán.

Mint ismert, az EU-s támogatások visszaosztását a Lázár János-féle Miniszterelnökség felügyeli, míg a szakmai irányítás, a hatósági feladatok pedig lekerültek a kormányhivatali szintre.

"Az FM gyakorlatilag hungarikumminisztériumként működik"

- tette hozzá.

Akármelyik párt is fog jövőre kormányt alakítani, a magyar mezőgazdaság így is-úgy is radikális változás előtt áll. Nagyon-nagyon fontos, hogy mi lesz 2020 után, hiszen át fog alakulni az EU-s támogatási rendszer – tért ki Magyar Zoltán a Közös Agrárpolitika (KAP) megváltozásának lehetséges irányaira.

Bár egyelőre még konkrét döntések nem születtek, de az biztosnak tűnik, hogy csökkenni fog az EU-s támogatások mértéke, és hangsúlyosabb lesz képviselve az a társadalmi igény (a zöldítési arány emelésével), hogyha már közpénzhez jutnak a gazdálkodók, akkor vegyenek figyelembe bizonyos környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontokat is.

Valószínűsíthető, hogy állami forrásokra is támaszkodik majd a KAP 2020 után, ami viszont azt is eredményezheti, hogy sokkal nagyobb lesz a mozgástere a tagállamoknak. Bár a jelenlegi rendszer is rugalmas, sok múlik a nemzeti kormányokon, hogy milyen elvek alapján döntenek arról, hogy kik legyenek a támogatandó "földművesek".

A Jobbik ezt is megváltoztatja majd,

"azt szeretnénk, hogy ne a leggazdagabb felső 10 százalék vinné el a támogatások kétharmadát, mint ahogy az jelenleg történik"

- szögezte le Magyar Zoltán.

Az agrárpolitikus hangsúlyozta végül, az előrelépéshez mindenféleképpen az kell, hogy a magyar gazdálkodók, termelők ne pusztán alapanyagot értékesítsenek, ennek egyik előfeltétele lenne a közösségi, szövetkezeti tulajdonban lévő feldolgozóipari egységek kiépítése, illetve a kézimunkát igénylő kertészet felfuttatása (amely egyébként idén további 4 százalékkal zsugorodott hazánkban).